Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1949. november 10-11.

Az SZLKP KB kibővített ülésén Major István kemény bírálattal illeti a magyar kisebbségjogainak érvényesítése elé akadályokat gördítő helyi szervek „burzsoá nacionalista” túlkapásait, konkrétan megemlítve a Csemadok helyi szervezeteinek alapítása és a magyar osztályok létesítése során felmerülő akadályokat, valamint a Dél-akció egyoldalúan magyarellenes élét. A Major felszólalására reagáló Viliam Široký elismeri ugyan a bírálatok jogosságát, de óv attól, hogy a magyar lakosság ezekre a jelenségekre egyfajta „magyar nemzeti szolidaritással” reagáljon. A KB határozatot hoz a helyi nemzeti bizottságok átszervezéséről, mellyel kapcsolatban kimondja, hogy azokban megfelelő képviseletet kell biztosítani a magyarok számára is.

Hibát talált?

Üzenőfal