Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1946. szeptember 29.

Párizsban a magyar és csehszlovák békeküldöttség a Magyar Területi és Politikai Bizottság csehszlovák igényeket vizsgáló albizottságának kezdeményezésére közvetlen tárgyalást folytat a magyar lakosság egyoldalú kitelepítésére vonatkozó csehszlovák indítványról. A magyar delegáció a transzfert határmódosításhoz köti azzal, hogy bizonyos számú magyart hajlandó átvenni az érintett terület lakosságán felül is, a Csehszlovákiában maradók pedig visszakapnák emberi jogaikat. Miután a csehszlovák fél elutasítja a Magyarország javára történő határmódosítás lehetőségét, a kétoldalú megbeszélés eredmény nélkül zárul.

A brit küldöttség ezzel párhuzamosan a transzfer részleges megvalósítására, ill. területcsere útján Magyarország területi kompenzálására vonatkozó nem hivatalos kompromisszumos javaslatot nyújt át mindkét fél számára. Ez Csehszlovákiajavára Rozsnyótól és Kassától délre 510 km2-nyi 20 000 lakosú, míg Magyarország javára Párkány térségében, Gömörben, valamint a Bodrogközben 1130 km2-nyi 78 000 lakosú terület átadását javasolja.

Hibát talált?

Üzenőfal