Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. június 21.

Edvard Beneš kiadja a cseh országrészekben hatályos 12/1945. sz. dekrétumát a „németek, magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról”, amely a földreform céljaira azonnali hatállyal és kártérítés nélkül előírja többek között a magyarok és németek mezőgazdasági vagyonának elkobzását. Német vagy magyar nemzetiségű személyeknek azok tekintendők, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy pedig németeket és magyarokat tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok vagy politikai pártok tagjai voltak. A dekrétum preambuluma szerint a rendelkezés célja, hogy „a cseh és szlovák földet egyszer s mindenkorra kivegyük az idegen német és magyar birtokosok kezéből, valamint a köztársaság árulóinak kezéből”.

Hibát talált?

Üzenőfal