Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. június

A Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai kerületének beregszászi gyűlésén 38 község 120 küldöttje vett részt. Korláth Endre kijelentette: „minden jó szándékú ember a béke érdekében a /béke/szerződések revízióját tartja szükségesnek”. – Megkapták diplomájukat Ungvár első nő jogászdoktorai, Fried Erzsébet és Wolf Olga. – Országos villamossági propaganda-kiállítást rendeztek Ungváron. – Juhász Árpád lett a kárpátaljai magyar színikerület új igazgatója. ->1933. június 10.

Hibát talált?

Üzenőfal