Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1930. szeptember

Munkácson a városi képviselő-testület „szegénykataszter” összeállítását határozta el, amelybe „azok vétetnek fel, akik a maguk és családjuk fenntartásáról gondoskodni nem tudnak.” – Megalakult a Munkácsi Zsidó Főiskolások Egyesülete. A cél „főképpen kulturális, azonkívül a zsidó ifjúságnak a buzdítása és együttműködésének az előmozdítása, valamint a szegény zsidó hallgatók segélyezése. Az egyesület összeköttetést kíván fenntartani a Prágában működő ruszinszkói zsidó egyetemi hallgatók egyesületével.” Elnök: Schreiber Hugó. – Ungváron járt Ivan Dérer iskolaügyi miniszter. – Kárpátaljára is ellátogatott Franchet de Esperay francia tábornok, akik részt vett az idei csehszlovák hadgyakorlaton.

Hibát talált?

Üzenőfal