Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1930. március 29.

Az MTI híre szerint a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt kárpátaljai osztálya felbomlóban van, melytől a magyar pártszövetség és a Kurtyák-párt megerősödése várható. A kilépők Gáti József volt kommunista képviselő vezetésével Prágától független, autonomista programmal rendelkező szociáldemokrata pártot akarnak alakítani. – A Magyar Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, a Szepesi Németek Pártja és a Német Iparosok Pártja képviselői Pozsonyban tartott értekezletükön közös parlamenti klubot alakítottak Szüllő Géza elnökletével.

Hibát talált?

Üzenőfal