Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1930. június 14.

A lévai kongresszuson kimondták a Szlovenszkói és Ruszinszkói Katolikus Magyar Tanítók Országos Egyesületének megalakulását. – Husztsófalva és Ósándorfalva azzal a kérelemmel fordult a pénzügyminiszterhez, hogy a hatóságok tartsák tiszteletben e községek sólepárlási jogát, amit még a magyar királyok adtak meg. Jelen helyzetben az állami sómonopólium erősen korlátozza a sótermelést. – Korláth Endre kárpátaljai szenátor interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez, hogy az ügyvédi vizsga letételét magyar nyelven is engedélyezzék.

Hibát talált?

Üzenőfal