Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1930. július 26.

Az MTI értesülése szerint a cseh agrárpárt magyar tagozata („köztársasági magyar szövetség”) tiltakozó indítványt készül benyújtani Szüllő Géza képviselő ellen, aki Londonban „az összes felvidéki magyarok képviselőjeként” lépett fel. A Prágai Magyar Hírlap azt állapítja meg, hogy Szüllő a Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párt delegáltja, s „a két párt mögött a felvidéki és a ruszinszkói magyarság döntő többsége áll. A republikánus magyarok ezzel szemben a cseh agrárpárthoz csatlakoztak, amelyik a választások során egyetlen magyart sem tudott a parlamentbe juttatni.”

Hibát talált?

Üzenőfal