Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1930. február 20.

A képviselőházban a költségvetési vita során felszólaló Kurtyák Iván (Ruszin Autonóm Földműves Szövetség) kifogásolta, hogy Kárpátalja bevételeit és kiadásait nem tüntetik fel külön tételként, és hogy a közigazgatási reform életbe léptetésével az autonómia a nullpontra jutott. Stunda köztársasági párti képviselő kifejtette: támogatni kell a belföldi magyar irodalmat, mert „a Budapestről behozott irodalom” nem felel meg a szlovenszkói és a ruszinszkói nép kívánalmainak. Hokky Károly magyar keresztényszocialista képviselő azt panaszolta, hogy Kárpátalján a magyar iskolák száma nem felel meg az ottani magyar lakosság népszámlálás szerinti arányának.

Hibát talált?

Üzenőfal