Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1928. július

Kárpátalján mozgalom indult, hogy a terület önálló római katolikus püspökséget kapjon. ->1930 október. – A hivatalos nyomtatványok kibocsátására szakosodott Kárpáti Nyomda Munkácsról Ungvárra költözött. – J. Nečas szociáldemokrata képviselő a parlamentben követelte, hogy Kelet-Szlovenszkó és Kárpátalja közönsége számára indítsanak magyar rádióadást. – Egry Ferenc, a Magyar Nemzeti Párt elnöke, Korláth Endre, a magyar pártszövetség elnöke, Hokky Károly, a keresztényszocialista párt ügyvezetője a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége nevében nyilatkozatban ítélte el a Ruszinszkói Magyar Hírlap és egyik szerkesztője, Kováts Miklós elleni rágalomhadjáratot.

Hibát talált?

Üzenőfal