Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. február 25.

A Magyar Nemzeti Párt képviselői és szenátorai a közigazgatási reformról tartottak értekezletet Prágában. A párt a reformtervezettel alapjában egyetért, ám követeli, hogy a közigazgatási területeket, amelyek létesítését a reformtervezet előírja, a volt magyar vármegyék határainak megfelelően rendezzék, a kárpátaljai szojmban a magyar nemzeti kisebbség létszámának arányában vehessen részt. Korláth Endre szerint a ruszinok évszázadokon keresztül küzdöttek a magyarokkal együtt Rákóczi zászlaja alatt szabadságukért. Akkor mi voltunk többen – mondja Korláth –, és ők kevesebben, most pedig ők vannak többen, és mi vagyunk kevesebben. Ők segítettek nekünk akkor, most pedig mi segítünk nekik, és megyünk velük a közös szabadság kivívásáért úgy, mint őseink tették.

Hibát talált?

Üzenőfal