Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. február 15.

Kurtyák Iván ruszin képviselő a parlamentben tette szóvá, hogy a készülő közigazgatási reform ellentétben van azokkal a jogokkal, amelyek Kárpátalját illetnék meg a nemzetközi szerződések és a csehszlovák alkotmánytörvény értelmében, s a reform valójában újabb merénylet az autonómia ellen. Kurtyák a ruszin őslakosság nevében követelte az autonóm szojm haladéktalan összehívását, tiltakozott a Ruszinföld területének megcsonkítása ellen, mert szó van arról, hogy újabb Ung megyei területek kerülnének Szlovenszkóhoz. – E naptól megvalósult a telefon-összeköttetés Munkács és Lemberg között.

Hibát talált?

Üzenőfal