Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. október

A brünni legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy nem tárgyalja tovább a Munkácsi Görög Katolikus Egyház és a pravoszlávok templomtulajdonlási pereit. A püspökség elhatározta, hogy az ügyben a Népszövetséghez fordul. – A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok petícióban fordultak a Népszövetséghez a felvidéki magyarság sérelmei miatt.

Hibát talált?

Üzenőfal