Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1945. április 5. : A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely „kassai kormányprogram” néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban „azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk.” A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; „a nemzet árulóit és a nép ellenségeit”, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. „A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében…. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik…. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás.” A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: „Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival.” Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, „akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat.” A XI. fejezet az „új földreformmal” foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. „az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk… A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki.” A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: „Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát… Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt.” A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263552
Módosítás dátuma2008. február 20.

1938. november 22. : A prágai Nemzetgyűlés megszavazza a Szlovákia autonómiájáról szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvényt, valamint a Kárpátalja (Podkarpatská Rus) autonómiáját szentesítő 328/1938. sz. alkotmánytörvényt. A „Szlovák Tartomány autonómiájáról” szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvény preambuluma leszögezi: „A nemzetgyűlés abból kiindulva, miszerint a Cseh-Szlovák Köztársaság két egyenjogú nemzet közös szuverén akarata folytán jött létre, s hogy a szlovák nemzet számára a pittsburghi egyezményben, valamint egyéb szerződésekben és nyilatkozatokban, mind hazaiakban, mind külföldiekkben, biztosítva volt a teljes autonómia, a szlovák és cseh nemzet megbékélésére irányuló törekvés által vezéreltetve a zsolnai egyezmény szellemében fogadja el ezt az alkotmánytörvényt.” Az idézett alkotmánytörvény második része I. fejezetének 1. paragrafusa megállapítja, hogy „a Szlovák Tartomány a Cseh-Szlovák Köztársaság autonóm része”. A 2. paragrafus 1. bekezdése kimondja, hogy „a Szlovák Tartomány területén a hivatalos és az oktatási nyelv a szlovák nyelv”. Ugyanezen paragrafus 2. bekezdése értelmében a cseh nemzethez tartozó egyének a szlovák hivatalokkal való érintkezésben a cseh nyelvet is használhatják. A következő bekezdés szerint a nemzeti kisebbségeknek az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződésben biztosított nyelvi jogai továbbra is hatályosak maradnak.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262679
Módosítás dátuma2008. február 20.

1938. október 7. : Az Egyesült Magyar Párt szenátorai, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselői Pozsonyban a délelőtti órákban klubülést tartanak. A Szilassy Béla szenátor elnökletével tárgyaló magyar törvényhozók meghallgatják, megvitatják és elfogadják a Jaross Andor pártelnök által beterjesztett kiáltványt. Ezután a klub „a sorsdöntő órák szükségszerű parancsára” megalakítja a Magyar Nemzeti Tanácsot, a csehszlovákiai magyarság „legfőbb nemzeti szervét”. A Tanácsnak hivatalból tagja az Egyesült Magyar Párt valamennyi szenátora, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselője, akik mind aláírják az elfogadott kiáltványt. A 18 tagból álló testület összetétele a következő: gróf Esterházy János, Füssy Kálmán, Hokky Károly, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre, Pajor Miklós, Porubszky Géza, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Szüllő Géza és Turchányi Imre szenátorok és nemzetgyűlési képviselők, valamint Giller János, Gürtler Dénes, Kontsek György, Ortutay Jenő, Salkovszky Jenő és Virágh Béla tartománygyűlési képviselők. R. Vozáry Aladár kárpátaljai tartománygyűlési képviselő az ülésen nem vehetett részt, mivel akkor még letartóztatásban volt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262472
Módosítás dátuma2008. február 20.