kedd, május 7, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3 4 5
149 találat
12 júl 2012

1928. május 13. : Az Országos Keresztényszocialista Párt nagysikerű népgyűlést tart Borsiban, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ellensúlyozza a Hodža-féle Csehszlovák Agrárpárt korifeusainak három héttel azelőtti kortesgyűlését. A rendezvény ünnepi szónoka Fedor Miklós prágai nemzetgyűlési képviselő.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeCsehszlovák Agrárpárt / MIlan Hodža / Fedor Miklós / Országos Keresztényszocialista Párt / Borsi
TelepülésBorsi [Borša]
Év1928
Rövid URL
ID263655
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 5. : A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely „kassai kormányprogram” néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban „azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk.” A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; „a nemzet árulóit és a nép ellenségeit”, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. „A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében…. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik…. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás.” A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: „Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival.” Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, „akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat.” A XI. fejezet az „új földreformmal” foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. „az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk… A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki.” A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: „Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát… Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt.” A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263552
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1944. december 4. : E. Beneš Londonban kiadja 18/1944. sz. alkotmánydekrétumát „a nemzeti bizottságokról és az Ideiglenes Nemzetgyűlésről”, amelynek 1. fejezete elrendeli, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak az ellenségtől felszabadított területein nemzeti bizottságok alakuljanak helyi, járási és tartományi szinten. Ezek mint államigazgatási szervek a kormánynak lesznek alárendelve. A dekrétum 2. fejezete szerint a nemzeti bizottságokból választások útján alakul majd meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A 4. fejezet azonban leszögezi, hogy azokban a községekben és járásokban, amelyekben a lakosság többsége „államilag megbízhatatlan”, vagyis német és magyar, komisszárokat, valamint közigazgatási bizottságot kell kinevezni, amely munkájába az „államilag megbízható”, vagyis szláv lakosság köréből munkatársakat vonhat be.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1944
Rövid URL
ID263441
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1940. november 26. : A Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlése elfogadja a 308/1940 sz. ún. népiskolai törvényt. Ennek értelmében az elemi iskolák jellegük szerint felekezetiek vagy községiek lehetnek. Nemzetiségi iskolák létrehozására és fenntartására azon községekben kerülhet sor, amelyekben egy bizonyos nemzeti kisebbség az ilyen iskolát legalább 30 tanköteles gyermek számára igényli. Kivételesen alacsonyabb számú – legkevesebb 15 gyermek számára is engedélyezhető a nemzetiségi nyelven oktató népiskola, de csakis azzal a feltétellel, hogy annak fenntartása nem terheli az állami költségvetést.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1940
Rövid URL
ID263171
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1940. május 15. : A Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlése elfogadja a „nemzetiségi csoportok politikai pártjairól” szóló 121/1940. sz. törvényt. E jogszabály értelmében a politikai párt hatósági bejegyzését legalább 500 nagykorú, ugyanazon nemzetiséghez tartozó szlovák állampolgárnak kell kérvényeznie a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumában. A törvény kimondja, hogy minden nemzetiségi csoportnak csakis egy bejegyzett politikai pártja lehet. A párt működését azonban a kormány bármikor felfüggesztheti, sőt azt fel is oszlathatja, amennyiben úgy látja, hogy az az állam integritásával vagy biztonságával össze nem egyeztethető tevékenységet fejt ki. Az idézett törvény több vonatkozásban is utal az Alkotmány 95. paragrafusának ún. retorziós klauzulájára. A 8. paragrafus értelmében például a nemzetiségi csoport politikai pártjának feloszlatását „retorziós okból” is elrendelheti.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1940
Rövid URL
ID263135
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1940. május 15. : A Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésében a „nemzetiségi csoportok politikai pártjairól” szóló törvényjavaslat általános vitájában gróf Esterházy János képviselő, a szlovákiai magyar Párt elnöke kifejti: „A pártregisztrálásról szóló törvényjavaslatot lehetne nyugodtan a Szlovákországban élő nemzetiségek pártjainak feloszlatásáról szóló törvényjavaslatnak is nevezni. Különösen magyar viszonylatban állíthatom ezt teljes objektivitással” – szögezi le Esterházy képviselő. A továbbiakban még azt fejtegeti, hogy a szlovákiai magyarságnak megvan ugyan a pártja, ez azonban sajnos semmilyen tevékenységet nem fejthet ki. „1938 ősze óta egyetlenegy népgyűlést tartanom nem volt szabad, és a legszűkebb pártvezetői értekezleteket is csak legnagyobb nehézségekkel tudjuk megtartani.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1940
Rövid URL
ID263132
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1940. május 7. : Gróf Esterházy János képviselő, a szlovákiai Magyar Párt elnöke a Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésében mondott beszédében – amelyben a szlovákiai magyar kisebbség sérelmeire is felhívja képviselőtársai figyelmét – rámutat a magyar és a szlovák nép egymásra utaltságára, és kihangsúlyozza a két nép történelmi megbékélésének szükségességét. „Nyiltan és bátran vallom a tételt – fejtegeti Esterházy képviselő –, mely szerint nekünk magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz és nem azt, ami bennünket eltávolít. Nyugodt lelkiismerettel állok itt a szlovák parlament színe előtt, mert politikai pályafutásom kezdete óta a szlovákokkal való barátságot vallottam, szolgáltam és hírdettem.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1940
Rövid URL
ID263129
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. december 21. : Gróf Esterházy János képviselő a Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésében mondott beszédében meleg szavakkal szól a Kárpát-medencében élő nemzetek, mindenek előtt a nemzeti kisebbségek jogairól. A nemzetiségi kérdésekben soha véka alá nem rejtettem felfogásomat, amely szerint minden nemzetnek vagy nemzetiségnek joga van arra, hogy nemzeti életét maradéktalanul kiélje, még abban az esetben is, hogy ha azt nem élheti saját független államának kereteiben – szögezi le Esterházy János képviselő, a szlovákiai Magyar Párt elnöke. Ennek természetes következményeként vallom azt az elvet, hogy a magyarországi szlovákoknak is meg kell kapniok mindazt, amihez mint nemzetiségnek istenadta joguk van. Viszont a magam részéről nem mondhatok itt le semmilyen magyar jogról /.../.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID263063
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. november 28. : Gróf Esterházy János képviselő a szlovák Nemzetgyűlésben az új kormányprogramról szóló vita keretében mondott beszédében kemény, de tárgyilagos bírálatban részesíti a hatalom viszonyulását a magyar nemzeti kisebbséghez. Nehezményezi, hogy a kormány új programja a Szlovák Köztársaságot nemzeti államként határozza meg, mivel azáltal a nem államalkotó nemzetiségekhez tartozó polgárok másodosztályú állampolgárokká degradálódnak. Felszólalásában rámutat a lépten nyomon tapasztalható magyarellenes visszaélések különböző típusaira.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID263057
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. július 21. : A Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlése elfogadja a 185/1939. sz. alkotmánytörvényt, azaz a köztársaság alkotmányát. Ezen alaptörvény 91-95. paragrafusai szabályozzák a nemzetiségi csoportok (národnostné skupiny) jogállását a Szlovák Köztársaságban. Az alkotmány 95. paragrafusa tételesen kimondja: A nemzetiségi csoportoknak az alkotmányban lefektetett jogai csak oly mértékben hatályosak, amilyen mértékben ugyanilyen jogokat a szlovák kisebbség is ténylegesen élvez az illető nemzetiségi csoport anyaországának területén.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262967
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. június 27. : Gróf Teleki Pál miniszterelnök az országgyűlés képviselőháza elé terjeszti a képviselőházba kooptálandó felvidéki és kárpátaljai képviselők névsorát. Az 1938 novemberében felszabadult felvidéki területsávról a miniszterelnöki indítvány – az 1939:V. tc. alapján – a következő 26 volt felvidéki szenátor, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselő, valamint pótképviselő meghívását javasolja: Demkó Mihály, Egry Ferenc, Fenczik István, Földesi Gyula, Füssy Kálmán, Giller János, Gürtler Dénes, Haulik György, Holota János, Jaross Andor, Kadlecz Antal, Király József, Korláth Endre, Ortutay Jenő Pajor Miklós, Pap Mihály, Pintér Béla, Porubszky Géza, Prokopecz József, Salkovszky Jenő, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Tost László, Turchányi Imre, Virágh Béla, R. Vozáry Aladár. Az 1939 márciusában felszabadult kárpátaljai területről a miniszterelnök - az 1939: VI. tc. alapján – a következő 10 személy behívását javasolja: Bencze György, Boksay János, Bródy András, Csuha Sándor, Hajovics Péter, Hápka Péter, Hokky Károly, Homicskó Vladimir, Spák Iván, Zsegora Ödön.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262937
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. március 14. : Az autonóm szlovák nemzetgyűlés a szlovák vezető politikusoknak a németekkel való egyeztetése után déli 12 órakor egyhangúlag megszavazza az önálló, független Szlovák Köztársaság létrehozását. Jozef Tiso miniszterelnök vezetésével megalakul a független Szlovák Állam első kormánya. A kormány további tagjai: Vojtek Tuka miniszterelnök-helyettes, Ferdinánd Ďurčanský külügyminiszter, Jozef Sivák iskolaügyi és nemzetművelődési miniszter, Ferdinand Čatloš nemzetvédelmi miniszter, Gejza Medrický gazdasági miniszter, Mikulás Pružinský pénzügyminiszter, Július Stano közlekedésügyi miniszter, Gejza Fritz igazságügyminiszter, Alexander Mach, a propagandahivatal főnöke és a Hlinka-gárda főparancsnoka.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262820
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 22. : A prágai Nemzetgyűlés megszavazza a Szlovákia autonómiájáról szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvényt, valamint a Kárpátalja (Podkarpatská Rus) autonómiáját szentesítő 328/1938. sz. alkotmánytörvényt. A „Szlovák Tartomány autonómiájáról” szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvény preambuluma leszögezi: „A nemzetgyűlés abból kiindulva, miszerint a Cseh-Szlovák Köztársaság két egyenjogú nemzet közös szuverén akarata folytán jött létre, s hogy a szlovák nemzet számára a pittsburghi egyezményben, valamint egyéb szerződésekben és nyilatkozatokban, mind hazaiakban, mind külföldiekkben, biztosítva volt a teljes autonómia, a szlovák és cseh nemzet megbékélésére irányuló törekvés által vezéreltetve a zsolnai egyezmény szellemében fogadja el ezt az alkotmánytörvényt.” Az idézett alkotmánytörvény második része I. fejezetének 1. paragrafusa megállapítja, hogy „a Szlovák Tartomány a Cseh-Szlovák Köztársaság autonóm része”. A 2. paragrafus 1. bekezdése kimondja, hogy „a Szlovák Tartomány területén a hivatalos és az oktatási nyelv a szlovák nyelv”. Ugyanezen paragrafus 2. bekezdése értelmében a cseh nemzethez tartozó egyének a szlovák hivatalokkal való érintkezésben a cseh nyelvet is használhatják. A következő bekezdés szerint a nemzeti kisebbségeknek az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződésben biztosított nyelvi jogai továbbra is hatályosak maradnak.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262679
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 7. : Az Egyesült Magyar Párt szenátorai, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselői Pozsonyban a délelőtti órákban klubülést tartanak. A Szilassy Béla szenátor elnökletével tárgyaló magyar törvényhozók meghallgatják, megvitatják és elfogadják a Jaross Andor pártelnök által beterjesztett kiáltványt. Ezután a klub „a sorsdöntő órák szükségszerű parancsára” megalakítja a Magyar Nemzeti Tanácsot, a csehszlovákiai magyarság „legfőbb nemzeti szervét”. A Tanácsnak hivatalból tagja az Egyesült Magyar Párt valamennyi szenátora, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselője, akik mind aláírják az elfogadott kiáltványt. A 18 tagból álló testület összetétele a következő: gróf Esterházy János, Füssy Kálmán, Hokky Károly, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre, Pajor Miklós, Porubszky Géza, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Szüllő Géza és Turchányi Imre szenátorok és nemzetgyűlési képviselők, valamint Giller János, Gürtler Dénes, Kontsek György, Ortutay Jenő, Salkovszky Jenő és Virágh Béla tartománygyűlési képviselők. R. Vozáry Aladár kárpátaljai tartománygyűlési képviselő az ülésen nem vehetett részt, mivel akkor még letartóztatásban volt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262472
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. augusztus 13. : Léván ülést tart az Egyesült Magyar Párt Országos Pártvezetősége Jaross Andor országos pártelnök vezetésével. Az ülést résztvevői hitet tesznek a Csehszlovákia keretein belül létrehozandó magyar nemzeti önkormányzat és a nemzeti közösségek kollektív jogai mellett. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a májusba és júniusban lebonyolított községi képviselőtestületi választásokon 30 százalékkal több szavazat esett Egyesült Magyar Pártra, mint a legutolsó, az 1935. évi nemzetgyűlési képviselőválasztáson, a párt taglétszáma 1938 első felében pedig 65 százalékkal nőtt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262349
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. május 25. : A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület Központi Vezetősége lévai ülésén elfogadja Kovács Alajos egyesületi elnök indítványát, miszerint a Tanítóegyesület összeállít egy terjedelmes memorandumot a felvidéki magyar iskolaügy és a tanítóság sérelmeiről, és azt megküldi az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztériumnak, a Nemzetgyűlés Képviselőházának és Szenátusának, valamint az egyes politikai pártok vezetőinek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262256
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. május 1. : Az Egyesült Magyar Párt nemzetgyűlési képviselői és szenátorai az elközelgő községi választásokra való tekintettel felhívással fordulnak a felvidéki magyarsághoz: „Magyar Testvérek! Készítsétek mindenütt elő a községi választásokra az egyetlen magyar listát: az Egyesült Magyar Párt listáját. Harcoljátok végig a választási harcot, törvényes eszközökkel, bátor szívvel és győzni akaró lélekkel. Győzelmetek után pedig vegyétek kezetekbe községeink vezetését, hogy azok magyar jellegét, gazdasági egyensúlyát és becsületes fejlődését biztosíthassuk.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262223
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. április 5. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszédében kifejti, hogy a magyarság mélységesen csalódott E. Beneš köztársasági elnökben, akinek megválasztását 1935 decemberében a magyar ellenzéki pártok képviselői és szenátorai is támogatták szavazataikkal. „Előlegeztük a bizalmat a köztársasági elnök úrnak, és számtalan esetben is kértük a Csehszlovákiában élő magyar nemzettest sérelmeinek orvoslását. Sajnos, ismét csalódnunk kellett…” – fejti ki Esterházy.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262202
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. március 29. : Szüllő Géza, az Egyesült Magyar Párt parlamenti klubjának elnöke a prágai Nemzetgyűlésben felolvassa pártja állásfoglalását az előző napon bejelentett nemzetiségi rendezési szándékkal kapcsolatban. „Mi, magyarok szlovák testvéreinkkel együtt kívánjuk azt, hogy a köztársaság kebelén belül minden nemzet saját földjén, saját sorsát maga intézze” – deklarálja pártja nevében többek között Szüllő Géza klubelnök. „Az autonómia alapját, amit kívánunk, a pittsburgi szerződés teremtette meg, Kárpátalja önkormányzatát maga a békeszerződés írta elő. Egyik föltételnek sem tett eleget a kormány, és ez az oka a mostani megrendült helyzetének. Az itt lévő konszolidációt nem a fegyverek csörgése, nem mások kardjára való támaszkodás, hanem a népek belső lelkületének megelégedése tudja csak garantálni. Meg kell hogy értse a kormányzat azt, hogy másként itt boldogulást nem tud elérni, mintha teljes jogegyenlőség alapján megadja minden itt élő nemzetnek, ami őt isteni és emberi törvény szerint megilleti.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262190
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. március 10. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai Nemzetgyűlésben mondott beszédében kritikusan rámutat a csehszlovák államhatalom elhibázott nemzetiségi politikájára, és felrója az államvezetésnek, hogy képtelen egyezségre jutni saját közvetlen szomszédaival, de bezzeg hajlandó katonai szövetséget kötni a Szovjetunióval, egy olyan országgal, amely minden vonatkozásban igencsak távoli a civilizált Európától.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262169
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. március 8. : Szüllő Géza, az Egyesült magyar Párt parlamenti klubjának elnöke a prágai Nemzetgyűlésben mondott beszédében kifejti, hogy a csehszlovák államvezetés sajnos nem képes megoldani a köztársaság nemzeti kisebbségeinek problémáit. „Évtizedek óta hírdetjük – hangsúlyozza Szüllő képviselő –, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormányzatának ott van a törési hibája, hogy mindig nemzeti államot akar alkotni ebből a tipikusan nemzetiségi államból.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262163
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. február 8. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke felszólal a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházának költségvetési bizottságában. Bírálja a kormányzat pénzügyi gazdálkodását, amellett azonban a magyar kérdés megoldatlanságára is felhívja a figyelmet. Többek között rámutat, hogy már öt év óta üresedésben lévő pozsonyi és prágai magyar egyetemi tanszékek még mindig betöltetlenek arra alkalmas magyar tanárokkal, a tanfelügyelők között nincs egyetlen magyar ember sem, arról nem is beszélve, hogy a Szlovák Liga egyre-másra nyitja meg iskoláit a színmagyar falvakban.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262142
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2 3 4 5
149 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!