Bodoló (Budulov)
Részletek
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k., 48 gör. kat., 20 ref., 16 izr., 5 ev. R. k. temploma 1990–95 között épült a második vh. végén, 1944-ben megrongálódott 1740-ben épült barokk templom helyén.
Bodrog (Bodrog)
Részletek
A Latorca és Ondava folyók összefolyásától nevezik a folyót ~-nak. Hossza Sz.-ban 15 km, átlagos vízhozama 120 m³/s. Az egyetlen hajózható kelet-szlovákiai folyó, vízmélysége eléri a 230 cm-t. Bodrogszögnél lépi át a szlovák-magyar államhatárt.
Bodrogköz
Néprajzi tájegység. A Bodrog és a Tisza által közrezárt, északról a Latorca által határolt terület, amelyet a mai államhatár két részre oszt. Szl.-hoz tartozó részét Felső-Bodrogköznek is nevezzük, amelyet a helyiek különféle tényezők figyelembevételével további négy kistájra osztanak: 1. Ticce-mellék (ide tartozik többek között...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Bodrog és a Tisza által közrezárt, északról a Latorca által határolt terület, amelyet a mai államhatár két részre oszt. Szl.-hoz tartozó részét Felső-Bodrogköznek is nevezzük, amelyet a helyiek különféle tényezők figyelembevételével további négy kistájra osztanak: 1. Ticce-mellék (ide tartozik többek között...megnyit →
Részletek
Bodrogköz − a Karcsa Nagykövesdnél (FI)
Néprajzi tájegység. A Bodrog és a Tisza által közrezárt, északról a Latorca által határolt terület, amelyet a mai államhatár két részre oszt. Szl.-hoz tartozó részét Felső-Bodrogköznek is nevezzük, amelyet a helyiek különféle tényezők figyelembevételével további négy kistájra osztanak: 1. Ticce-mellék (ide tartozik többek között Ágcsernyő, Lelesz, Szolnocska, Zétény), 2. Karcsa-mellék (Kisgéres, Nagygéres, Perbenyik, Kiskövesd, Nagykövesd stb.), 3. Tisza-mellék (Nagytárkány, Kistárkány), 4. Bodrog-mellék (Bodrogszerdahely, Bodrogszög, Szomotor stb.). Kulturálisan az Alföldhöz kapcsolódik, miközben élénk kapcsolatok mutathatóak ki a szomszédos szlovák, ruszin és a távolabbi lengyel területekkel is. A számtalan folyóág és erecske mellett egy sor állóvíz is tarkítja a térség természeti képét. Árvízmentesítése a 19. sz. közepén indult, ám lényegében csak a 20. sz. második felében zárult le. Szervesen hozzátartozik a Tokaji hegyvidék északi nyúlványa, amely vulkanikus kőzetével (tufa) tűnik ki. A 18. sz.-ban helyi földbirtokosok ukrán/ruszin telepeseket hoztak ide, akiknek egy része mára elmagyarosodott. Az 1920-as években a csehszlovák földbirtokreform következményeként cseh/szlovák telepesfalvak (→kolonizáció) is létrejöttek a vidéken. Lakossága ref., r. k., ill. gör. kat. és kisebb részben ev. A folyók mentét a sokrétű ártéri gazdálkodás (rekesztő halászat, csíkászat, nádkitermelés), ártéri erdő- és rétgazdálkodás, ill. az ezekkel összefüggő állattartás. A valamivel magasabban elterülő, árvízmentes területeken szántóföldi gazdálkodás, valamint a hegyek és homokbuckák lejtőin híres szőlő- és gyümölcstermesztés folyt (Királyhelmec környékén). Településszerkezetileg a térség nagyobbik részét a halmazos települések jellemzik, s csupán a dombos részekre jellemzőek a szalagtelkes úti falvak. Jellemző építőanyaga a sár volt, annak is paticsváltozata. A 20. sz. elején tértek át tömegesebben a vályogfalú építkezésre. A Királyhelmec környéki településeken a közeli faluról, Szentesről, szentesi kőnek nevezett trachit, piroxénandezit kedvelt építőanyag volt már a 18. sz.-tól. Szöveges folklórjában (pl. a húsvéti locsolóverseken) erősen érződik a sárospataki és debreceni kollégiumok diákköltészetének hatása. – Ir. Viga Gyula: Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról (1996).
Bodrogközi Hírlap
Részletek
Regionális társadalmi, szépirodalmi és gazdasági hetilap (Királyhelmec, 1935. jún. 15.). Egyetlen száma jelent meg. Folytatásának számít az 1935 júl.-ban három számot megélt Helmeci Hírlap és az 1935 aug.–dec. között öt számmal megjelent Keletszlovenszkói Hírlap. – Szerk. Feldmann Zoltán.
Bodrogközi Néptáncegyüttes
Részletek
Királyhelmecen alakult 1974-ben. Táncaik elsősorban Bodrogköz hagyománykultúrájára épülnek. 1979-től Apróbodrogközi Néptánccsoport néven gyerekcsoportja működött. Fenntartója a királyhelmeci Városi Művelődési Központ, újabban pedig a királyhelmeci Polgári Kezdeményezések Klubja.
Bodrogmező; Polyán (Poľany)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i részén, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől É–ÉK-re. L: [1921] – 722, ebből 684 (94,7%) magyar; [2011] – 535, ebből 403 (75,3%) magyar, 74 (13,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 423 (79,1%) magyar, 56 (10,5%) szlovák. V: [2011] – 252 gör. kat., 111 r. k., 97 ref. – Gör. kat. (Szűz Mária születése) temploma 1794–1802 között, ref. temploma 1823-ban épült klasszicista stílusban.
Bodrogszentes; Szentes (Svätuše)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 823, ebből 805 (97,8%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 842, ebből 780 (92,6%) magyar, 41 (3,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 795 (94,4%) magyar, 25 (3%) szlovák. V: [2011] – 579 ref., 154 r. k., 44 gör. kat. – Ref. temploma a 13. sz. elején épült román stílusban, később többször átépítették, mai alakját 1907-ben nyerte el. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Bodrogszentmária; Szentmária (Svätá Mária)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%) magyar, 51 (8,9%) szlovák. V: [2011] – 302 r. k., 119 gör. kat., 103 ref., 2 ev. – Az egykori faluhelyen, a Ticce jobb partján fekvő régi templomát felváltó új r. k. temploma 1968-ban épült. Határában többek között bronzkori leleteket és honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. – 1943-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Pálföldét.
Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842...megnyit →
Részletek
Bodrogszerdahely − Vécsy-kastély (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842 (37,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1571 (70,2%) magyar, 488 (21,8%) szlovák. V: [2011] – 846 r. k., 533 ref., 463 gör. kat., 8 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során szlovákokkal telepítették be, ezzel párhuzamosan 1947–48-ban magyar lakosainak egy részét áttelepítették Mo.-ra. A reneszánsz-barokk stílusú Vécsey-kastély a 18. sz.-ban épült egy 1670-ben lerombolt vár helyén, a barokk Orosz-kastélyt a 18. sz. első felében, a Jósika-kúriát a 19. sz. második felében, a Maillot-kúriát 1902-ben emelték. Három temploma közül a r. k. (Karmelhegyi Szűz Mária-) templom 13. sz.-i román kori építmény, később barokkosították; a barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Szt. Mihály-) templom a 19. sz. elején, régebbi alapokon álló ref. temploma 1844-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Tajba-tó mocsári teknősei miatt 1966 óta, a Tarbucka-hegy értékes növényvilága miatt 1986 óta természetvédelmi terület. A Bálvány-hegyen számos régészeti leletet, köztük 1937–ben és 1941-ben honfoglalás kori magyar sírokat, 1955-ben középső bronzkori és avar sírt tártak fel. 1960–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Bodrogszög.
Bodrogszerdahely − Vécsy-kastély (GJ)
Bodrogszög (Klin nad Bodrogom)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160 (75,1%) magyar, 46 (21,8%) szlovák V: [2011] – 113 r. k., 33 gör. kat., 30 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. Nemesi kúriája a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban. A falu melletti, középkori eredetű templom a 20. sz. folyamán elpusztult. 1960–90 között közigazgatásilag Bodrogszerdahely heztartozott.