Zákon č. 384/1997 o divadelnej činnosti
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 1
Predmet zákona
(1) Zákon upravuje zriaďovanie, zakladanie, zlučovanie, zrušovanie, postavenie a činnosť štátnych profesionálnych divadiel, profesionálnych divadiel v pôsobnosti orgánov územnej samosprávy, iných profesionálnych divadiel a neprofesionálnych divadiel (ďalej len “divadlo”), pôsobnosť orgánov štátnej správy, obcí a samosprávnych krajov, upravuje vzťahy divadelných umelcov a ostatných zamestnancov divadla.
(2) Ustanovenia tohto zákona sa vzťahujú aj na divadlá, ktoré uvádzajú predstavenia v inom ako v štátnom jazyku, a na iné špecializované divadlá.
§ 3
Pôsobnosť orgánov štátnej správy a samosprávna pôsobnosť obcí a samosprávnych krajov na úseku divadelnej činnosti
(1) Štátnu správu na úseku divadelnej činnosti vykonáva Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky (ďalej len “ministerstvo”), ktoré
a) môže zriaďovať alebo zakladať a zrušovať profesionálne divadlá ako právnické osoby (§ 5),
b) pripravuje koncepciu divadelnej činnosti,
c) podporuje vybrané okruhy divadelných aktivít formou účelových príspevkov,
d) kontroluje hospodárenie a účelovosť vynaložených prostriedkov v ním zriadených divadlách,
e) vydáva záväzné stanovisko k zrušeniu alebo zlúčeniu divadla podľa odsekov 3 a 4, alebo k prevodu zriaďovateľskej alebo zakladateľskej funkcie dohodou na iného zriaďovateľa alebo zakladateľa,
f) poskytuje odbornú pomoc orgánom územnej samosprávy v oblasti divadelnej činnosti.
(2) Pôsobnosť územnej samosprávy na úseku divadelnej činnosti vykonáva
a) samosprávny kraj,
b) obec.
(3) Samosprávny kraj na úseku divadelnej činnosti
a) môže zriaďovať alebo zakladať a zrušovať profesionálne divadlá ako právnické osoby (§ 5),
b) podporuje vybrané okruhy divadelných aktivít formou účelových prostriedkov,
c) podporuje kultúrne aktivity národnostných menšín na svojom území a zabezpečuje činnosť menšinových kultúrnych inštitúcií; zabezpečuje činnosť profesionálnych národnostných divadiel, a to Divadla Alexandra Duchnoviča v Prešove, Jókaiho divadla v Komárne, Divadla Romathan Romano teatro v Košiciach a Divadla Thália v Košiciach,
d) kontroluje hospodárenie a účelovosť vynaložených prostriedkov v ním zriadených divadlách,
e) v odbornej oblasti spolupracuje s ministerstvom.
(4) Obec na úseku divadelnej činnosti
a) môže zriaďovať alebo zakladať a zrušovať profesionálne divadlá ako právnické osoby (§ 5),
b) podporuje divadelné aktivity poskytovaním účelových prostriedkov,
c) kontroluje hospodárenie a účelovosť vynaložených prostriedkov v ňou zriadených divadlách,
d) v odbornej oblasti spolupracuje s ministerstvom.
(5) Zriaďovateľ alebo zakladateľ divadla uvedeného v § 12 ods. 3 prvej vete je povinný vyžiadať si pred zrušením alebo zlúčením divadla, alebo pri prevode zriaďovateľskej alebo zakladateľskej funkcie k nemu dohodou na iného zriaďovateľa alebo zakladateľa záväzné stanovisko ministerstva. Rozhodnutie o zrušení alebo zlúčení vydané v rozpore so stanoviskom ministerstva je neplatné.
§ 11a
Osobitný príspevok
(1) Nárok na osobitný príspevok má spevák a hráč na dychový nástroj, ak najmenej 30 rokov, a tanečný umelec, ak najmenej 22 rokov, pôsobili ku dňu skončenia zamestnania v organizáciách podľa § 4, v Slovenskom ľudovom a umeleckom kolektíve, Slovenskej filharmónii, Štátnej filharmónii Košice, Štátnom komornom orchestri Žilina a v Maďarskom umeleckom súbore – Ifjú Szivek.
(2) Osoby podľa odseku 1 si uplatňujú nárok na osobitný príspevok žiadosťou podanou ministerstvu do jedného roka od skončenia zamestnania podľa odseku 1.
(3) Výška osobitného príspevku je 50 % z priemernej mesačnej mzdy v hospodárstve Slovenskej republiky zistenej Štatistickým úradom Slovenskej republiky za prvý polrok predchádzajúceho kalendárneho roka.
(4) Osobitný príspevok vypláca ministerstvo raz mesačne pozadu.
(5) Ak osoba, ktorá podala žiadosť podľa odseku 2, nespĺňa podmienky nároku na osobitný príspevok alebo ak nepreukáže rozhodujúce skutočnosti na posúdenie nároku, ministerstvo vydá rozhodnutie o zamietnutí žiadosti.
(6) Nárok na osobitný príspevok zaniká vznikom nároku na predčasný starobný dôchodok a starobný dôchodok.
(7) Osobitný príspevok nepatrí, ak oprávnený na jeho poberanie je poberateľom
a) invalidného dôchodku vo vyššej alebo rovnakej výške, ako je osobitný príspevok, na ktorý by mal nárok,
b) úrazovej renty vo vyššej alebo rovnakej výške, ako je osobitný príspevok, na ktorý by mal nárok.
(8) Ak oprávnený na poberanie osobitného príspevku je súčasne poberateľom invalidného dôchodku alebo úrazovej renty, ktorých výška je nižšia ako osobitný príspevok, poskytuje sa osobitný príspevok len vo výške rozdielu medzi jeho plnou výškou a invalidným dôchodkom alebo medzi jeho plnou výškou a úrazovou rentou.
Zákon č. 206/2009 o múzeách a o galériách a o ochrane predmetov kultúrnej hodnoty a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 7
Sústava múzeí a galérií
(1) Múzeum alebo galéria z územného hľadiska sú
a) celoštátne,
b) regionálne,
c) miestne.
(2) Múzeum alebo galéria z hľadiska zamerania a špecializácie sú
a) múzeum s komplexnou múzejnou dokumentáciou regiónu svojho pôsobenia,
b) galéria s komplexnou galerijnou dokumentáciou regiónu svojho pôsobenia,
c) špecializované múzeum s celoštátnou pôsobnosťou s komplexnou múzejnou dokumentáciou vo vybranej oblasti alebo vednom odbore,
d) špecializovaná galéria s galerijnou dokumentáciou vo vybraných oblastiach.
(3) Múzeum s múzejnou dokumentáciou vybraného regiónu a galériu s galerijnou dokumentáciou vybraného regiónu zriaďuje vyšší územný celok. Vyšší územný celok môže určiť vybrané múzeum alebo vybranú galériu ako pracovisko s koordinačnou, metodickou a odborno-poradenskou pôsobnosťou pre múzeá a galérie v územnom obvode vyššieho územného celku a pre vlastníkov a správcov predmetov kultúrnej hodnoty.
(4) Špecializované múzeum s celoštátnou pôsobnosťou vykonáva koordinačné, metodické, vzdelávacie a informačné činnosti v oblasti svojej špecializácie.
(5) Slovenské národné múzeum je právnická osoba, ktorej zriaďovateľom je ministerstvo. Slovenské národné múzeum je vrcholnou zbierkotvornou, vedecko-výskumnou, metodickou a kultúrno-vzdelávacou inštitúciou s celoštátnou pôsobnosťou pre oblasť základných odborných činností. Slovenské národné múzeum najmä
a) nadobúda zbierkové predmety a zbierky dokumentujúce stav a vývoj prírody, hospodársky, spoločensko-politický a kultúrny vývoj spoločnosti s dôrazom na územie Slovenskej republiky, slovenský národ a národnostné a etnické spoločenstvá, ktoré žili a žijú na území Slovenskej republiky, ako aj Slovákov, ktorí žili a žijú v zahraničí,
b) nadobúda predmety kultúrnej hodnoty slovenského pôvodu aj v zahraničí, spracováva údaje o predmetoch kultúrnej hodnoty slovenského pôvodu, ktoré sa trvalo nachádzajú v zbierkach najmä zahraničných múzeí a sprístupňuje ich verejnosti,
c) je metodickým, odborným, poradenským, koordinačným a vzdelávacím pracoviskom sústavy múzeí,
d) koordinuje informatizáciu a zavádzanie informačných technológií v rámci sústavy múzeí,
e) zabezpečuje digitalizáciu spracovania, spravovania a sprístupňovania údajov o zbierkových predmetoch v rámci sústavy múzeí,
f) vedie v elektronickej podobe centrálnu evidenciu zbierkových predmetov múzeí zapísaných v registri, vybrané údaje z centrálnej evidencie zbierkových predmetov v elektronickej podobe sprístupňuje verejnosti; centrálna evidencia zbierkových predmetov múzeí spoluvytvára vedomostný systém múzeí,
g) spracováva a vyhodnocuje štatistické a iné údaje o múzeách a o základných odborných činnostiach, sprístupňuje ich zriaďovateľom alebo zakladateľom múzeí a galérií a ostatnej verejnosti,
h) posudzuje žiadosti žiadateľov o zápis múzea do registra; preveruje podmienky na výkon základných odborných činností,
i) poskytuje odbornú pomoc vlastníkom a správcom predmetov kultúrnej hodnoty,
j) vedie evidenciu zariadení, ktorých aktivity majú charakter múzejnej prezentácie.
(6) Slovenská národná galéria je právnická osoba, ktorej zriaďovateľom je ministerstvo. Slovenská národná galéria je vrcholnou zbierkotvornou, vedecko-výskumnou, metodickou a kultúrno-vzdelávacou inštitúciou s celoštátnou pôsobnosťou. Dokumentuje a vedecky skúma najmä vývin výtvarného umenia v Slovenskej republike vo všetkých výtvarných disciplínach. Slovenská národná galéria najmä
a) nadobúda diela všetkých disciplín výtvarného umenia domáceho a zahraničného pôvodu jednotlivých historických období a súčasnosti s prihliadnutím na diela národnej kultúry,
b) nadobúda diela výtvarného umenia vysokej vedeckej a kultúrnej hodnoty slovenského pôvodu aj v zahraničí, spracováva údaje o dielach výtvarného umenia slovenského pôvodu, ktoré sa trvalo nachádzajú najmä v zbierkach zahraničných múzeí a galérií a sprístupňuje ich verejnosti,
c) je metodickým, odborným, poradenským, koordinačným a vzdelávacím pracoviskom sústavy galérií,
d) koordinuje informatizáciu a zavádzanie informačných technológií v rámci sústavy galérií,
e) zabezpečuje digitalizáciu spracovania, spravovania a sprístupňovania údajov o zbierkových predmetoch,
f) vedie v elektronickej forme centrálnu evidenciu zbierkových predmetov galérií zapísaných v registri a vybrané údaje v elektronickej podobe sprístupňuje verejnosti,
g) spracováva a vyhodnocuje štatistické a iné údaje o galériách a základných odborných činnostiach, sprístupňuje ich zriaďovateľom a zakladateľom galérií a ostatnej verejnosti,
h) posudzuje žiadosti žiadateľov o zápis galérie do registra a preveruje podmienky na výkon základných odborných činností v galérii,
i) poskytuje odbornú pomoc a poradenstvo vlastníkom a správcom predmetov kultúrnej hodnoty z oblasti výtvarného umenia.
(7) Slovenské technické múzeum a Múzeum Slovenského národného povstania ako celoštátne špecializované múzeá sú právnické osoby, ktorých zriaďovateľom je ministerstvo. Slovenské technické múzeum v oblasti dejín vedy a techniky a Múzeum Slovenského národného povstania v oblasti dejín druhej svetovej vojny, protifašistického odboja a slovenskej spoločnosti v rokoch 1938 až 1945 vykonávajú komplexnú múzejnú dokumentáciu a sú
a) vrcholné zbierkotvorné, vedecko-výskumné a kultúrno-vzdelávacie inštitúcie v oblasti svojej špecializácie,
b) ústredné informačné, metodické, koordinačné, vzdelávacie centrá pre múzejnú činnosť v oblasti svojej špecializácie.
(8) Vojenské historické múzeum ako celoštátne špecializované múzeum je súčasťou Vojenského historického ústavu, ktorý je právnickou osobou v zriaďovateľskej pôsobnosti Ministerstva obrany Slovenskej republiky. Vojenské historické múzeum vykonáva v oblasti vojenských dejín komplexnú múzejnú dokumentáciu a je
a) vrcholná zbierkotvorná, vedecko-výskumná a kultúrno-vzdelávacia inštitúcia v oblasti svojej špecializácie,
b) ústredné informačné, metodické, koordinačné, vzdelávacie centrum pre múzejnú činnosť v oblasti svojej špecializácie.
Zákon č. 385/2008 o Tlačovej agentúre Slovenskej republiky a o zmene niektorých zákonov
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 3
Hlavná činnosť tlačovej agentúry
(1) Hlavnou činnosťou tlačovej agentúry je služba verejnosti v oblasti spravodajstva.
(2) Služba verejnosti v oblasti spravodajstva je vyhľadávanie aktuálnych, včasných, overených, neskreslených a nestranných informácií, ktoré sú spracovávané formou textových súborov, zvukových záznamov, zvukovo-obrazových záznamov, obrazových záznamov alebo multimediálnych záznamov a sú sprostredkúvané v domácom a zahraničnom agentúrnom spravodajstve, ako aj uchovávanie zhromaždených informácií a ich sprístupňovanie.
(3) Tlačová agentúra vyhľadáva a spracováva informácie z územia Slovenskej republiky o
a) spoločenských, kultúrnych, hospodárskych, politických a športových udalostiach na celoštátnej úrovni a na regionálnej úrovni,
b) orgánoch verejnej moci, nimi zriadených rozpočtových organizáciách a príspevkových organizáciách a právnických osobách zriadených zákonom a o ich činnosti,
c) kultúrnych aktivitách s dôrazom na národnú kultúru a kultúru národnostných menšín a etnických skupín a ochrane kultúrneho dedičstva,
d) národnostných menšinách a etnických skupinách žijúcich na území Slovenskej republiky,
e) činnosti registrovaných cirkví a náboženských spoločností, 1)
f) sociálne znevýhodnených a rizikových skupinách obyvateľstva,
g) školstve, vede, výskume,
h) zdravotníctve a životnom štýle,
i) verejnej bezpečnosti a prevencii pred kriminalitou,
j) ochrane maloletých a prevencii pred spoločensky negatívnymi vplyvmi,
k) iných významných oblastiach života spoločnosti.
(4) Tlačová agentúra vyhľadáva a spracováva informácie zo zahraničia o
a) spoločenských, kultúrnych, hospodárskych, politických a športových udalostiach celosvetového významu, európskeho významu a regionálneho významu,
b) udalostiach, ktoré sa vzťahujú k Slovenskej republike,
c) činnosti a úspechoch občanov Slovenskej republiky v zahraničí,
d) živote a činnosti Slovákov žijúcich v zahraničí,
e) iných významných udalostiach.
(5) Tlačová agentúra vykonáva vo verejnom záujme v rámci hlavnej činnosti tieto služby:
a) vydáva v úplnom znení vyhlásenia prezidenta Slovenskej republiky, vlády Slovenskej republiky, Ústavného súdu Slovenskej republiky, Najvyššieho kontrolného úradu Slovenskej republiky, predsedu Národnej rady Slovenskej republiky, predsedu vlády Slovenskej republiky, iných ústavných činiteľov, Kancelárie prezidenta Slovenskej republiky, Kancelárie Národnej rady Slovenskej republiky, Kancelárie súdnej rady, Kancelárie verejného ochrancu práv a ústredných orgánov štátnej správy, ak o to požiadajú,
b) informuje o stanoviskách a oznámeniach prezidenta Slovenskej republiky, vlády Slovenskej republiky, Ústavného súdu Slovenskej republiky, Najvyššieho kontrolného úradu Slovenskej republiky, predsedu Národnej rady Slovenskej republiky, predsedu vlády Slovenskej republiky, iných ústavných činiteľov, Kancelárie prezidenta Slovenskej republiky, Kancelárie Národnej rady Slovenskej republiky, Kancelárie súdnej rady, Kancelárie verejného ochrancu práv a ústredných orgánov štátnej správy, ak o to požiadajú,
c) informuje o stanoviskách a oznámeniach iných orgánov verejnej moci, rozpočtových organizácií a príspevkových organizácií a právnických osôb zriadených zákonom, ak o to požiada príslušný ústredný orgán štátnej správy alebo orgán verejnej moci, ktorý nemá nadriadený ústredný orgán štátnej správy,
d) zhromažďuje a sprístupňuje informácie o činnosti, legislatívnom procese, rozhodnutiach a aktivitách orgánov Európskej únie,
e) vyhľadáva a spracováva informácie o spoločenských, kultúrnych, hospodárskych, politických a športových udalostiach z územia Slovenskej republiky pre zahraničie aspoň v dvoch cudzích jazykoch,
f) uchováva a sprístupňuje2) zhromaždené informácie,
g) zhromažďuje a sprístupňuje databázu obrazových záznamov, zvukových záznamov a videozáznamov v elektronickej podobe na študijné a vedecké účely.
(6) Tlačová agentúra zriaďuje regionálne spravodajské pracoviská tlačovej agentúry v sídlach krajov a spravodajské pracoviská v zahraničí.
(7) Tlačová agentúra plní ďalšie úlohy podľa osobitných predpisov.3)
(8) Agentúrne spravodajstvo tlačovej agentúry je vyvážené, pluralitné a objektívne a rešpektuje právo na informácie v demokratickej spoločnosti bez ohľadu na vek, pohlavie, rasu, farbu pleti, vieru a náboženstvo, politické či iné zmýšľanie, národný alebo sociálny pôvod, príslušnosť k národnostnej menšine alebo etnickej skupine, zdravotný stav, majetok, rod alebo iné postavenie.
Zákon č. 183/2000 o knižniciach, o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č.27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti a o zmene a doplnení zákona č.68/1997 Z.z.o Matici slovenskej
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 14
Knižničný fond
(1) Knižničný fond je súbor knižničných dokumentov vybraných, usporiadaných, odborne spracovaných, uchovaných a sprístupňovaných v súlade s funkciami knižnice. (2) Utváranie knižničného fondu knižnice zriadenej podľa osobitného predpisu 4) nesmie podliehať nijakej forme ideologickej, politickej ani náboženskej cenzúry, ani komerčnému vplyvu. (3) V obciach, kde žijú občania patriaci k národnostnej menšine alebo etnickej skupine, sa pri utváraní knižničného fondu verejnej knižnice prihliada na túto skutočnosť. (4) Knižničný fond sa podľa zamerania a úloh knižnice sústavne dopĺňa a obnovuje.
Zákon č. 61/2000 o osvetovej činnosti
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 2
Osvetová činnosť
(1) Osvetová činnosť podľa tohto zákona je súhrn aktivít, ktoré svojím pôsobením na základe dobrovoľnosti, záujmu a tvorivej schopnosti ľudí prispievajú k rozvoju ich osobnosti a utváraniu kultúrneho spôsobu života. (2) Osvetová činnosť zvyšuje všeobecnú kultúrnu a vzdelanostnú úroveň ľudí tým, že a) sprostredkúva informácie a poznatky z kultúry, vedy a techniky b) prehlbuje vzťah k vlastnému štátu, ku kultúrnej identite národa, národnostných menšín a etnických skupín a k starostlivosti o životné prostredie, c) vychováva umením a k umeniu najmä rozvíjaním záujmovej umeleckej činnosti, d) vyhľadáva, ochraňuje, uchováva a sprístupňuje ľudové tradície s dôrazom na tradičnú a ľudovú kultúru, tvorivo ich rozvíja a využíva, e) napomáha prevenciu protispoločenských javov a drogových závislostí f) umožňuje ľudom napĺňať ich voľný čas kultúrnymi aktivitami. (3) Osvetovú činnosť zabezpečuje osvetové zariadenie.
Zákon č. 68/1997 o Matici slovenskej
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky, vychádzajúc zo skutočnosti, že Matica slovenská je historicky osvedčená významná ustanovizeň slovenského národa v oblasti kultúrnej, spoločenskej a vedeckej činnosti, sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 2
Úlohy Matice Slovenskej
(1) Úlohy zverené Matici slovenskej štátom sú najmä
a) upevňovať slovenské vlastenectvo,
b) prehlbovať vzťah občanov k slovenskej štátnosti,
c) robiť základný slovakistický výskum,
d) podieľať sa na rozvoji miestnej a regionálnej kultúry,
e) pôsobiť najmä na mládež v duchu národných, mravných a demokratických hodnôt,
f) zvyšovať národné povedomie Slovákov na jazykovo zmiešaných územiach Slovenskej republiky,
g) posilňovať vzťahy kultúr občanov hlásiacich sa k národnostným menšinám a etnickým skupinám na území Slovenskej republiky so slovenskou národnou kultúrou,
h) združovať tvorcov a priaznivcov slovenskej kultúry a vedy vo svete,
i) podporovať propagáciu Slovenskej republiky aj vlastnými informačnými a kultúrnymi strediskami utvorenými v zahraničí,
j) rozvíjať styky s európskymi a svetovými organizáciami pre otázky kultúry, národnej identity, duchovného života a ochrany všeľudských hodnôt,
k) zakladať doma i v zahraničí nadácie a fondy na podporu národného a kultúrneho života Slovákov a na oceňovanie najvýznamnejších tvorcov z vymedzených oblastí tvorivej činnosti,
l) spolupracovať so štátnymi orgánmi a s orgánmi územnej samosprávy pri rozvoji kultúry a spoločenského života,
m) vydávať pôvodnú slovenskú umeleckú tvorbu, vedecké diela a publicistiku,
n) spolupracovať pri tvorbe učebníc a učebných textov niektorých predmetov spoločenských vied pre základné školy a stredné školy na základe poverenia Ministerstva školstva Slovenskej republiky.
(2) Ďalšie úlohy Matice slovenskej vyplývajú z činnosti jej orgánov (§ 4 a 5).
§ 3
Ustanovizne vykonávajúce úlohy zverené Matici slovenskej štátom
(1) Matica slovenská spolupracuje a spolupôsobí pri plnení úloh štátu v oblasti kultúry a vedy. Tieto úlohy plnia najmä tieto jej ustanovizne: a) Slovenský literárny ústav a Slovenský historický ústav, b) Stredisko národnostných vzťahov Matice slovenskej, c) Krajanské múzeum Matice slovenskej, d) informačné a kultúrne strediská Matice slovenskej v zahraničí, e) oblastné strediská Matice slovenskej. (2) Slovenský literárny ústav a Slovenský historický ústav sú vedecké pracoviská Matice slovenskej pre základný slovakistický výskum. Sú právnické osoby, ktorých zriaďovateľom je Matica slovenská. Riaditeľov vymenúva a odvoláva predseda Matice slovenskej. (3) Stredisko národnostných vzťahov Matice slovenskej je organizačná zložka Matice slovenskej.Pôsobí ako koordinátor výskumu a dokumentácie vzťahov medzi slovenským národom a národnostnými menšinami žijúcimi v Slovenskej republike, ako aj na konzultovanie otázok z tejto problematiky so zainteresovanými subjektmi. Riaditeľa vymenúva a odvoláva predseda Matice slovenskej. (4) Krajanské múzeum Matice slovenskej pôsobí ako jej ústredné pracovisko pre styk a spoluprácu so Slovákmi žijúcimi mimo územia Slovenskej republiky a na udržiavanie a rozvíjanie ich národnej identity a vzťahov k Slovenskej republike. Vedúceho Krajanského múzea vymenúva a odvoláva predseda Matice slovenskej. (5) Informačné a kultúrne strediská Matice slovenskej v zahraničí sú pracoviská Matice slovenskej na informovanie o Slovensku, na propagáciu Slovenska vo svete a na spoluprácu so Slovákmi žijúcimi v zahraničí. (6) Oblastné strediská Matice slovenskej sú odborné pracoviská, ktoré plnia kultúrne, spoločenské a metodické ciele voči širokej verejnosti i voči členskej základni Matice slovenskej na vymedzenom území. Pôsobia ako pracoviská s právnou subjektivitou (domy Matice slovenskej) alebo bez právnej subjektivity (oblastné pracoviská Matice slovenskej). Riaditeľov týchto pracovísk s právnou subjektivitou vymenúva a odvoláva predseda Matice slovenskej.
Zákon č. 270/1995 a Szlovák Köztársaság államnyelvéről
Részletek
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, abból a tényből kiindulva, hogy a szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségének legfontosabb jegye, kulturális örökségének legbecsesebb értéke, a Szlovák Köztársasát szuverenitásának kifejezője és állampolgárainak általános érintkezési eszköze, amely biztosítja a szabadságukat és egyenlőségüket jogaikban és méltóságukban 1) a Szlovák Köztársaság területén, meghozta az alábbi törvényt:
Csatolmányok:
§ 1
Bevezető rendelkezések
(1) A Szlovák Köztársaság területén a szlovák nyelv az államnyelv. 2)
(2) A szlovák nyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén használt többi nyelvvel szemben.
(3) A törvény nem rendelkezik a liturgiai nyelvek használatáról. Ezen nyelvek használatáról az egyházak és vallásközösségek előírásai rendelkeznek. 3)
(4) Amennyiben jelen törvény nem rendelkezik másként, a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használatára külön jogszabályok vonatkoznak. 4)
§ 2
Az államnyelv és annak védelme
(1) Az állam
a) az oktatási, tudományos és információs rendszerekben olyan feltételeket alakít ki, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára szóban és írásban elsajátíthassa és használhassa az államnyelvet,
b) kialakítja feltételeit az államnyelv, az államnyelv történeti fejlődése tudományos kutatásának, a nyelvjárások és a társadalmi nyelvváltozatok kutatásának, gondoskodik az államnyelv kodifikálásáról és a nyelvi kultúra emeléséről.
(2) Az államnyelv kodifikált változatát a szakmai szlovakisztikai kutatóintézetek és az államnyelv területe szakértőinek kezdeményezésére a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (továbbiakban csak „Kulturális Minisztérium”) hagyja jóvá és teszi közzé a honlapján.
(3) Az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes bármilyen beavatkozás megengedhetetlen.
§ 3
Államnyelv használata hivatalos érintkezés során
(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek, az egyéb közigazgatási szervek, az általuk alapított jogi személyek és a törvénnyel alapított jogi személyek 5) hivatalos érintkezésben az államnyelvet használják, valamint alkalmazottaik, állami alkalmazottaik, az önkormányzati rendőrség tagjai, a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (a továbbiakban csak „fegyveres erők”), a fegyveres rendvédelmi testületeknek és más fegyveres testületeknek és a Tűzoltó és Mentőszolgálatnak tagjai kötelesek ismerni és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás 5aa) szerinti használatát hivatalos érintkezésben, és más nyelvek használatát a külfölddel való hivatalos érintkezés során a nemzetközi kapcsolatokban bevett gyakorlattal összhangban.
(2) Államnyelven
a) hirdetik ki a törvényeket, a kormányrendeleteket és az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokat – beleértve a területi önkormányzat szerveinek előírásait is –, adják ki a határozatokat és egyéb közokiratokat, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek és idegen nyelveknek külön előírás szerinti használatát 5b).
b) folynak az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek tanácskozásai¬; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5c)
c) vezetik az összes hivatali ügyiratot (anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, mérleg, hivatalos feljegyzések, nyilvánosságnak szóló tájékoztatás stb.), valamint az egyházaknak és vallási közösségeknek a nyilvánosságnak szánt ügyiratait; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5aa).
d) vezetik a települési krónikákat. Az esetleges másnyelvű változatnak tartalmilag azonosnak kell lennie az államnyelvű változattal, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5d)
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek minden információs rendszerben és az egymás közötti kapcsolatban is az államnyelvet használják, az államnyelv mellett az információs rendszerekben más nyelvet is használhatnak, amennyiben külön előírás 6a) így rendelkezik.
(4) Természetes személy és jogi személy az (1) bekezdés szerinti szervvel való hivatalos érintkezésben és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezésben az államnyelvet használja, amennyiben ez a törvény, külön előírás, vagy törvény által meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik 6b). Az a személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelel, az (1) bekezdés szerinti szervvel és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezésben használhatja anyanyelvét. Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek kötelesek elfogadni az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelelő nyelvű okiratot, amennyiben a Cseh Köztársaság illetékes szervei által kiadott vagy hitelesített okiratról van szó.
(5) A Szlovák Köztársaság minden állampolgárának joga van arra, hogy utónevét és családi nevét 7) a szlovák helyesírás szabályainak megfelelő névformára illetékmentesen módosíttassa. Azon polgárok, akik nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, utó- és családnevüket hivatalos érintkezésben külön előírásban meghatározott feltételek szerint használják.7aa)
§ 3a
Az államnyelv használata a földrajzi megnevezések területén
Államnyelven tüntetik fel a települések és azok részeinek neveit 7a), az utcák és más közterületek neveit, más földrajzi neveket 7b), valamint az állami térképészeti munkák adatait, beleértve az ingatlan-nyilvántartási (kataszteri) térképeket is; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 7c).
§ 4
Az államnyelv használata az iskolaügyben
(1) Az államnyelv oktatása minden alapiskolában és középiskolában kötelező. Az államnyelvtől eltérő nyelv külön előírások 5a) szabályozta mértékben oktatási és vizsgáztatási nyelv.
(2) A külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni.
(3) A teljes pedagógiai dokumentációt és a további dokumentációt az iskolákban és az oktatási intézményekben államnyelven vezetik. Azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén 8a) folyik, a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az adott nemzeti kisebbség nyelvén 8b). A további dokumentáció terjedelmét, amelyet nem kell államnyelven vezetni azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén 8a) folyik, általános érvényű jogi előírás állapítja meg, amelyet a Kulturális Minisztérium az Iskola-, tudomány-, kutatás- és sportügyi Minisztériummal való megegyezést követően ad ki.
(4) A Szlovák Köztársaságban az oktató-nevelő tevékenység során használt tankönyveket és oktatási segédanyagokat szlovák nyelven adják ki, ez alól kivételt a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén és más idegen nyelven folyó oktatás céljaira készült tankönyvek és oktatási segédanyagok képeznek. Ezek kiadását és használatát külön előírások szabályozzák 9).
(5) Az (1), (2) és (4) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az államnyelv használatára a felsőoktatásban, az államnyelvtől eltérő más nyelveknek tantárgyként való oktatására vagy az államnyelvtől eltérő nyelvnek nevelési és oktatási nyelvként 5a) való használatára, sem pedig a felsőoktatásban használt tankönyvekre és oktatási segédanyagokra.
§ 5
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyes területein
(1) A rádiós programszolgáltatás közvetítése és televíziós programszolgáltatás közvetítése a Szlovák Köztársaság területén államnyelven történik az alábbiak közvetítésének kivételével
a) más nyelvű televíziós műsorok 9a) államnyelvű feliratozással vagy közvetlenül következő államnyelvű sugárzásával,
b) más nyelvű rádióműsorok közvetlenül következő államnyelvű sugárzásával, valamint a regionális vagy helyi műsorszórásban a nemzeti kisebbség tagjai számára készült rádiós műsorok, beleértve az élőadásban közvetített rendezvényeket,
c) a Szlovák Rádió külföldre sugárzott kulturális és tájékoztató műsorai 10),
d) televíziós és rádiós nyelvtanfolyamok és a hasonló célú műsorok,
e) az eredeti szöveggel előadott zeneművek,
f) nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein történő közvetítés a Szlovák Rádióban 11),
g) a műsorszórással terjesztett audiovizuális művek vagy művészeti teljesítmények hangfelvételeinek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő eredeti nyelven történő közvetítése 11a),
h) audiovizuális művek, amelyeknek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelvű szinkronja a külön előírás 11b) hatálybalépése előtt lett elkészítve, és amelyek a Szlovák Köztársaság területén ennek a külön előírásnak a hatálybalépése előtt le lettek közvetítve,
i) az egyes személyeknek eredeti nyelvi megnyilvánulásai az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelven a hír-, publicisztikai és szórakoztató televíziós vagy rádiós műsorok keretében,
j) rendezvények élő adásban való közvetítése az államnyelvbe történő szimultán tolmácsolással másnyelvű műsor keretében.
(2) A 12 éven aluli kiskorúak számára készült műsorszórással terjesztett másnyelvű audiovizuális művet az államnyelvre kell szinkronizálni, kivéve a nemzeti kisebbségek nyelvein sugárzott a 12 éven aluli kiskorúak számára készült audiovizuális mű (1) bekezdés a) pontja szerinti másnyelvű műsorok keretében történő sugárzását.
(3) A nyilvánosság tájékoztatására szánt közleményeket helyi rádión vagy más technikai berendezéseken keresztül államnyelven teszik közzé, ezeket a közleményeket más nyelven is közzé lehet tenni, az államnyelven történő közzétételüket követően.
(4) Amennyiben külön előírás 11c) nem rendelkezik másként, az államnyelvet használják
a) az időszaki nyomtatott sajtóban vagy ügynökségi hírszolgálatban 11d) vagy
b) a nem időszaki kiadványokban 11e).
(5) A nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjai államnyelven jelennek meg, kivéve azokat, amelyek nemzeti kisebbségek nyelvén jelennek meg, az ilyen nemzeti kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak alapinformációkat kell tartalmaznia államnyelven. Az államnyelven megjelent előző mondat szerinti nyomtatványok, katalógusok és programok tartalmazhatnak más nyelvű szövegváltozatokat is szükség szerinti terjedelemben, amelyek alapvetően tartalmilag azonosak az államnyelvi szövegváltozattal és csak az államnyelvi szövegváltozat után következnek.
(6) A kulturális és nevelési-oktatási célú rendezvények államnyelven valósulnak meg. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok, vendégszereplő külföldi művészek és az idegen nyelvek oktatására irányuló nevelési-oktatási célú rendezvények, akárcsak az eredeti szöveggel előadott zeneművek és színdarabok, valamint irodalmi művek előadása eredeti nyelven. A programok kísérő felvezetése államnyelven is megvalósul, kivétel képez ez alól a jelen bekezdés második mondata szerinti műsorok felvezetése, amennyiben ezek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelven valósulnak meg.
(7) Az emlékművek, síremlékek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelveken is tartalmaznak szöveget, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűmérettel tüntetik fel, mint az államnyelvű szöveget. Az építtető a Kulturális Minisztériumtól kötelező érvényű állásfoglalást kérhet az emlékművön, síremléken és emléktáblán szereplő felirat e törvénnyel való összhangjára vonatkozóan. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a történelmi feliratokra, amelyek külön előírás 11f) alapján védelem alatt álló emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon találhatóak. Az emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon, amelyek nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratot tartalmaznak, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, a szövegek sorrendje nincs meghatározva.
(8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény mindegyik résztvevőjének joga van felszólalását államnyelven előadni.
§ 6
Az államnyelv használata a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a tűzoltó egységeknél
(1) A fegyveres erőknél, a Rendőrségnél, a Nemzetbiztonsági Hivatalban, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezeténél és Bírósági Őrségénél, a Vasúti Rendőrségnél, a Tűzoltó és Mentőszolgálatnál, a szolgálati érintkezésben kötelezően az államnyelvet használják.
(2) A fegyveres erők, a fegyveres rendvédelmi testületek, valamint más fegyveres testületek és tűzoltó egységek teljes ügyintézését és dokumentációját államnyelven vezetik.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a repülési tevékenység során a légierőre, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek nemzetközi tevékenységére.
§ 7
Az államnyelv használata a bírósági eljárás, közigazgatási eljárás során, illetve a bűnüldöző szervek előtti eljáráskor
(1) A bíróságok és az állampolgárok kölcsönös érintkezése, a bírósági eljárás, a közigazgatási eljárás, a büntetőeljárásban résztvevő szervek előtti eljárás, valamint a bíróságok, a közigazgatási szervek és a büntetőeljárásban résztvevő szervek határozatai és jegyzőkönyvei államnyelven folynak, illetve kerülnek kiadásra.
(2) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogai vagy az államnyelvet nem ismerő személyeknek külön előírásokból 12) eredő jogai érintetlenek maradnak.
§ 8
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyéb területein
(1) A fogyasztó védelmének érdekében kötelező az államnyelv használata a hazai vagy behozott áru tartalmának megjelölésekor, főként élelmiszerek, gyógyszerek, szórakoztató elektronika és háztartási vegyi áruk használati utasításaiban, jótállásokban valamint egyéb, a fogyasztónak szánt tájékoztatásokban, a külön előírások 13) által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően.
(2) A munkajogi viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az írásbeli jogügyletek államnyelven készülnek, az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is.
(3) Államnyelven vezetik a könyvelést 13a), készítik el a zárszámadást13a), a műszaki dokumentációt, amelynek elkészítését és felmutatását külön előírás 13b) alapján történő eljárás céljából követelik meg, és a társulások, az egyesületek, a politikai pártok, a politikai mozgalmak és a gazdasági társaságok nyilvántartásba vételhez szükséges alapszabályát; az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is. Az államnyelv használatát a szlovák műszaki szabványokban külön előírás 14) szabályozza.
(4) Az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltató létesítmények ügyvitelét államnyelven vezetik. Ezen létesítmények személyzetének a páciensekkel vagy ügyfelekkel való kommunikációja rendszerint államnyelven folyik; ha olyan páciensről vagy ügyfélről van szó, akinek anyanyelve más, mint az államnyelv, akkor olyan nyelven is folytatható a kommunikáció, amelyen a pácienssel vagy ügyféllel értekezni lehet. A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni idegen nyelvet, sem a nemzeti kisebbség nyelvét. Az a páciens vagy ügyfél, aki nemzeti kisebbséghez tatozó személy, ezekben az intézményekben olyan településen, ahol a hivatali érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, használhatja a személyzettel folytatott kommunikációban anyanyelvét.
(5) A 3. § (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek előtt kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések tárgyában folyó eljárások során az államnyelvi változat mellett az Európai Unió más hivatalos nyelvén készült szövegváltozat is elfogadott. Nem egyértelműség vagy ellentmondások keletkezése esetén az államnyelvű változat érvényes.
(6) A nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főleg az elárusító helyeken, sportlétesítményekben, éttermekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon és a tömegközlekedési járművekben államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget tartalmaznak, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek, és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveg egyenlő vagy kisebb betűméretben kerül feltüntetésre, mint az államnyelvű szöveg. A nyilvánosság tájékoztatására szánt nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratokban és közleményekben, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, és a reklámokban a szövegek sorrendje nincs meghatározva.
(7) A (6) bekezdésben megállapított kötelesség nem vonatkozik a Szlovák Köztársaság hatályos törvényei alapján vagy az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény szerződő államában bejegyzett vagy nyilvántartásba vett kereskedelmi névre, védjegyre, vagy intézmény nevére, és a nyilvánosság tájékoztatására szánt felirat, reklám és közlemény részét képező utónévre és családi névre, valamint némely bevett idegen nyelvű kifejezésre, amelyet szokásosan használnak a reklámok szövegében a kereskedelmi névvel együtt, amelyek a legszélesebb nyilvánosság számára ismertek és a reklám részei.
§ 9
Felügyelet
(1) A Kulturális Minisztérium látja el a 3. § (1)-(3) bekezdései, 3a§ és 4 §, az 5. § (3) bekezdése és (4) bekezdése b) pontja, (5)-(7) bekezdése és 6. § szerinti, a közigazgatási eljárásban és a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárások során a 7.§, a 8. § (2)-(6) bekezdése szerinti – az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények személyzetének páciensekkel és ügyfelekkel való érintkezése és olyan reklám kivételével, amelynek felügyeletét külön előírás 16) szerinti szervek végzik –, és a 11b. § szerinti kötelességek betartásának felügyeletét. A felügyelet ellátása során a Kulturális Minisztérium az államnyelvnek 2. § (2) bekezdése szerinti kodifikált változatára is tekintettel van.
(2) Azok a személyek, akik az (1) bekezdés szerinti felügyelet ellátásával vannak megbízva, összhangban az államigazgatási ellenőrzésről szóló előírással 17) e tevékenység ellátása során:
a) kötelesek igazolni magukat a felügyeletre illetékes felügyeleti szerv igazolványával és a felügyelet ellátására vonatkozó írásos megbízással
b) jogosultak a szükséges együttműködést megkövetelni, főleg információ- és adatszolgáltatást, írásos felvilágosítást vagy szóbeli felvilágosítást, okmányokat és vonatkozó irományokat,
c) kötelesek jegyzőkönyvet írni az elvégzett felügyeletről
(3) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek kötelesek lehetővé tenni a felügyelet elvégzését a jogosult személyeknek és a szükséges együttműködést nyújtani.
§ 9a
Bírságok
(1) Amennyiben a Kulturális Minisztérium e törvény terjedelmében a kötelességek megszegését állapítja meg és a közigazgatás nyilvánosságnak szóló információiról vagy a Szlovák Köztársaság polgárai életének, egészségének, biztonságának vagy vagyonának veszélyeztetését érintő információkról van szó és írásbeli figyelmeztetést követően sem szüntetik meg a jogellenes állapotot a megszabott határidőben vagy a megszabott határidőben nem orvosolják a megállapított hiányosságokat, a Kulturális Minisztérium 50-től 2500 Euróig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A bírság kiszabásáról szóló határozatnak a jogellenes állapot megszüntetésére határidőt kell tartalmaznia. Amennyiben az e törvénnyel való összhang nem valósult meg a határozatban megszabott határidőben, a Kulturális Minisztérium az eredetileg kiszabott bírság kétszeresének megfelelő összegű további bírságot szab ki 18). További bírságot két éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a bírságot kiszabó határozatban megállapított hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket el kellett volna végezni.
(3) A bírságot attól a naptól számított egy éven belül lehet kiszabni, amikor a Kulturális Minisztérium a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban három éven belül a kötelességszegés napjától. A bírság kiszabása főként a jogellenes cselekmény terjedelmére, következményeire, időtartamára és ismétlődésére tekintettel történik.
(4) A bírság megfizetése a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes, amennyiben abban nem szerepel későbbi határidő. A bírság kiszabása során követett eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírás vonatkozik.18)
(5) Az e törvény alapján kiszabott bírságok az állami költségvetés bevételei.
§ 10
Az államnyelv használatának állapotáról szóló jelentés
(1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság kormánya elé az államnyelv használatának állapotáról a Szlovák Köztársaság területén. A Kulturális Minisztérium a jelentés elkészítése során együttműködik a tudományos-kutató, oktatási és kulturális intézményekkel, akárcsak a közigazgatás szerveivel és az államnyelvhasználat felügyeletét végző más szervekkel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból a Kulturális Minisztérium jogosult a 3. § (1) bekezdése szerinti szervektől és jogi személyektől tájékoztatást és írásos háttéranyagokat kérni az államnyelv hatáskörükben való használatáról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti első jelentést a Kulturális Minisztérium 2012. március 31-ig terjeszti elő.
§ 11
Közös és átmeneti rendelkezések
A 3.- 8. § céljaira vonatkozóan államnyelv alatt a szlovák nyelvnek 2. § (2) bekezdés szerinti kodifikált változata értendő, ezzel nincs kizárva másnyelvű új szakkifejezéseknek, fogalmaknak vagy új jelenségek megnevezéseinek használata, amelyekre még nem állandósult és nem lett kodifikálva az államnyelvben megfelelő egyenértékű kifejezés, valamint a nem irodalmi nyelvi eszközök használata, amennyiben célzatos (funkcionális) használatukról van szó, főként művészi alkotásban és publicisztikában.
§ 11a
2009. szeptember 1-től hatályos átalakításokhoz fűződő átmeneti rendelkezések
A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek, egyéni vállalkozók és természetes személyek kötelesek 2009. december 31.-ig megszüntetni a 3. § (3) bekezdése d) pontjának, az 5. § (5) és (7) bekezdéseinek és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott feliratáról van szó, amely 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára és a nemzeti kisebbségi nyelvű szöveget egyenlő vagy nagyobb betűméretű tartalmilag azonos államnyelvű szöveg követi, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.
§ 11b
Átmeneti rendelkezések
(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek és egyéni vállalkozók kötelesek 2011. október 31.-ig megszüntetni a 3. § (2) bekezdése d) pontjának, valamint az 1996. január 1. után elhelyezett feliratok esetében az 5. § (7) bekezdésének és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott és tartalmilag azonos államnyelvű szöveget tartalmazó feliratáról van szó, amely 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.
(2) A 11a § rendelkezését 2011. március 1. után nem alkalmazzák.
Zákon č. 308/2000 o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č.195/2000 Z.z. o telekomunikáciách
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 3
Vymedzenie pojmov
k) program vo verejnom záujme je program zameraný na uspokojovanie informačných a kultúrnych potrieb poslucháčov alebo divákov na území, ktoré vysielateľ svojím signálom pokrýva; je to najmä 1. program pre maloletých zameraný na vzdelávacie, výchovné a informačné účely, 2. spravodajstvo, 3. program zameraný na vzdelávanie a výcvik, vedu a výskum, 4. program, ktorý poskytuje právne a iné informácie, podporuje zdravý životný štýl, ochranu prírody, ochranu životného prostredia, ochranu života, zdravia a majetku a bezpečnosť na cestách, 5. program, ktorý prezentuje kultúru s dôrazom na slovenskú národnú kultúru a kultúru národnostných menšín a etnických skupín, ich život a názory, 6. program, ktorý prezentuje náboženskú činnosť, 7. program, ktorý je určený skupinám občanov v sociálnej núdzi 5),
§ 6a
Výročná správa
(1) Výročná správa obsahuje všetky dôležité informácie o činnosti rady, o stave vysielania, o poskytovaní služieb retransmisie a o poskytovaní audiovizuálnych mediálnych služieb na požiadanie za príslušný kalendárny rok, a to
a) menný zoznam členov rady s údajmi o zastávanej funkcii v rade a časovom rozsahu funkčného obdobia príslušného člena rady,
b) vyhodnotenie činnosti rady za príslušný kalendárny rok vrátane stanovených hlavných úloh a prioritných činností,
c) stanovenie hlavných úloh a prioritných činností na ďalší kalendárny rok,
d) účtovnú závierku podľa osobitného predpisu, 13a)
e) správu o zastupovaní Slovenskej republiky v Stálom výbore pre cezhraničnú televíziu Rady Európy a záveroch prijatých týmto výborom,
f) zoznam významných podujatí pre verejnosť (§ 31 ods. 2) a hodnotenie z hľadiska jeho vplyvu na vysielanie, ako aj jeho návrh alebo návrh na jeho zmeny,
g) vyhodnotenie činnosti rady vo vzťahu k významným podujatiam iných členských štátov Európskej únie alebo členských štátov Rady Európy (§ 31 ods. 8),
h) aktualizovaný zoznam vysielateľov podľa podmienok rozhodujúcich pre prístup verejnosti k významným podujatiam (§ 31 ods. 3),
i) štatistiky o odvysielanom programe a štatistiky vysielania európskych diel a nezávislej produkcie a štatistiky podielu európskych diel v oblasti poskytovania audiovizuálnych mediálnych služieb na požiadanie a ich vyhodnotenie [§ 5 ods. 1 písm. l)],
j) analýzu
1. programových služieb vysielateľa na základe zákona a vysielateľov s licenciou,
2. audiovizuálnych mediálnych služieb na požiadanie,
3 majetkových vzťahov a personálnych vzťahov vo vysielaní (§ 42 až 44) vrátane prehľadu vlastníckych štruktúr vysielateľov,
4 podielov odvysielaných programov vo verejnom záujme,
5 jazykovej rozmanitosti odvysielaných programov s dôrazom na podiel štátneho jazyka a jazykov národnostných menšín vo vysielaní,
6 povinností prevádzkovateľov retransmisie, najmä povinnosti zabezpečiť základný rozsah retransmisie [§ 17 ods. 1 písm. a)], a dosahu týchto povinností na poskytovanie retransmisie v Slovenskej republike, ako aj zoznam prevádzkovateľov retransmisie, ktorým rada udelila výnimku podľa § 17 ods. 4 s uvedením rozsahu udelenej výnimky a dôvodov, na ktorých základe bola výnimka udelená,
7 sťažností vybavených podľa tohto zákona (§ 14a),
8 žiadostí o prístup k informáciám podľa osobitného predpisu, 12)
9. samoregulačných orgánov a samoregulačných systémov pre oblasť upravenú týmto zákonom,
k) vyhodnotenie a prehľad činnosti rady ako správneho orgánu a prehľad radou uložených sankcií,
l) prehľad a stručnú charakteristiku súdnych sporov rady s vysielateľmi, prevádzkovateľmi retransmisie, poskytovateľmi audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie alebo inými osobami,
m) štatistické prehľady podľa § 5 ods. 2 písm. g),
n) zoznam vysielateľov s licenciou, registrovaných prevádzkovateľov retransmisie, poskytovateľov audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie a vysielateľov prostredníctvom internetu.
§ 16
Základné povinnosti vysielateľa a poskytovateľa audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie
(1) Vysielateľ a poskytovateľ audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie sú povinní zabezpečiť ľahký, priamy a stály prístup verejnosti najmä k týmto informáciám:
a) názov, obchodné meno alebo meno a priezvisko vysielateľa alebo poskytovateľa audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie,
b) adresa sídla, miesta podnikania alebo bydliska vysielateľa alebo poskytovateľa audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie,
c) telefónne číslo, adresa elektronickej pošty alebo internetovej stránky.
(2) Vysielateľ a poskytovateľ audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie sú povinní
a) na základe rozhodnutia rady pozastaviť vysielanie alebo poskytovanie programu alebo jeho časti,
b) vysielať alebo poskytovať audiovizuálne diela len v čase a za podmienok dohodnutých s nositeľmi práv k týmto dielam,
c) zabezpečiť, aby programy a ostatné zložky programovej služby a audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie vysielané a poskytované v rámci volebnej kampane boli v súlade s osobitnými predpismi.22)
(3) Vysielateľ je povinný
a) zabezpečiť všestrannosť informácií a názorovú pluralitu v rámci vysielanej programovej služby,
b) zabezpečiť objektívnosť a nestrannosť spravodajských programov a politickopublicistických programov; názory a hodnotiace komentáre musia byť oddelené od informácií spravodajského charakteru,
c) začať vysielať do 360 dní po nadobudnutí právoplatnosti rozhodnutia o udelení licencie okrem vysielateľa, ktorému bola licencia udelená podľa osobitného predpisu;26a) ak bolo vysielanie zastavené v súvislosti s konaním o odňatie licencie a toto konanie sa zastavilo, vysielateľ má na obnovenie vysielania rovnakú lehotu,
d) vysielať v súlade s udelenou licenciou,
e) zabezpečiť pri vysielaní programov a ostatných zložiek programovej služby používanie štátneho jazyka, jazykov národnostných menšín a cudzích jazykov v súlade s osobitnými predpismi, 26)
f) pri vysielaní rozhlasovej programovej služby najmenej raz za hodinu označovať svoju programovú službu nezameniteľným zvukovým signálom, ak sa tým nenaruší celistvosť programu,
g) pri vysielaní televíznej programovej služby trvalo označiť na obrazovke svoju programovú službu nezameniteľným obrazovým symbolom (logom) okrem vysielania reklamy a telenákupu,
h) zapísať činnosť vykonávanú podľa tohto zákona ako predmet činnosti do obchodného registra; návrh na zápis činnosti je povinný podať najneskôr do 60 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o udelení licencie,
i) zabezpečiť, aby sa program vo vysielaní televíznej programovej služby neprerušoval, ak tento zákon neustanovuje inak; program možno prerušovať vysielaním mimoriadneho spravodajstva,
j) poskytnúť bezplatne v naliehavom verejnom záujme štátnym orgánom na ich požiadanie nevyhnutný vysielací čas na odvysielanie dôležitého a neodkladného oznamu, výzvy alebo rozhodnutia v rozsahu podľa osobitných predpisov23) alebo odvysielanie informácie civilnej ochrany24) v čase a v rozsahu, ktorý by nebezpečenstvo z omeškania znížil na najnižšiu mieru,
k) odvysielať oznam o porušení zákona alebo iného všeobecne záväzného právneho predpisu (ďalej len “oznam o porušení zákona”) a udelenej licencie v primeranom rozsahu, forme a vysielacom čase určenom radou,
l) uchovávať súvislé záznamy vysielania počas 45 dní odo dňa ich vysielania v zodpovedajúcej kvalite; na vyžiadanie rady poskytne vysielateľ záznam vysielania na zvyčajnom technickom nosiči, ktorého druh určí rada v licencii po dohode s vysielateľom,
m) viesť štatistiku o odvysielanom programe televíznej programovej služby obsahujúcu vyhodnotenie podielov programových typov, podielu programov vo verejnom záujme, podielov programov s multimodálnym prístupom, podielu európskej produkcie a podielu programov európskej nezávislej produkcie; štatistiku o programovej službe za kalendárny mesiac je vysielateľ povinný doručiť rade do 15 dní po skončení príslušného kalendárneho mesiaca okrem vysielateľa prostredníctvom internetu a vysielateľa s licenciou udelenou podľa tohto zákona na iné ako terestriálne vysielanie, ktorý je povinný doručiť štatistiku do 15 dní odo dňa doručenia žiadosti rady o túto štatistiku.
(4) Ustanovenia odseku 3 písm. a) až e), h) a l) sa nevzťahujú na vysielanie prostredníctvom internetu.
§ 19
Ochrana ľudskej dôstojnosti a ľudskosti
(1) Audiovizuálna mediálna služba na požiadanie, programová služba a ich zložky nesmú
a) spôsobom svojho spracovania a svojím obsahom zasahovať do ľudskej dôstojnosti a základných práv a slobôd iných,
b) propagovať násilie a otvorenou alebo skrytou formou podnecovať nenávisť, znevažovať alebo hanobiť na základe pohlavia, rasy, farby pleti, jazyka, viery a náboženstva, politického či iného zmýšľania, národného alebo sociálneho pôvodu, príslušnosti k národnosti alebo k etnickej skupine,
c) propagovať vojnu alebo opisovať kruté alebo inak neľudské konanie spôsobom, ktorý je ich nevhodným zľahčovaním, ospravedlňovaním alebo schvaľovaním,
d) bezdôvodne zobrazovať scény reálneho násilia, kde sa nenáležitou formou zdôrazňuje skutočný priebeh umierania alebo sa zobrazujú osoby vystavované fyzickému či psychickému utrpeniu spôsobom, ktorý sa považuje za neoprávnený zásah do ľudskej dôstojnosti; platí to aj vtedy, ak dotknuté osoby s takým zobrazením súhlasili,
e) otvorene alebo skrytou formou propagovať alkoholizmus, fajčenie, užívanie omamných látok, jedov a prekurzorov alebo zľahčovať následky užívania uvedených látok,
f) nenáležitou formou zobrazovať maloletých, ktorí sú vystavovaní fyzickému alebo psychickému utrpeniu,
g) zobrazovať detskú pornografiu alebo pornografiu obsahujúcu patologické sexuálne praktiky.
(2) Upútavka na program v rámci televíznej programovej služby nesmie obsahovať výňatky z diel, ktoré znázorňujú scény násilia a pohlavného styku, devastácie životného prostredia a zábery, ktoré by mohli navodiť dojem skrytej formy propagácie alkoholizmu, fajčenia a používania omamných látok, jedov a prekurzorov.
§ 31a
Mediálna komerčná komunikácia
(1) Mediálna komerčná komunikácia je na účely tohto zákona zvuková, obrazová alebo zvukovo-obrazová informácia, ktorá priamo alebo nepriamo propaguje tovar, služby alebo dobrú povesť fyzickej osoby alebo právnickej osoby vykonávajúcej hospodársku činnosť a
a) je poskytovaná ako súčasť programu alebo program sprevádza za odplatu alebo za podobnú protihodnotu alebo na účely vlastnej propagácie alebo
b) je programovou službou určenou výhradne na reklamu a telenákup alebo programovou službou určenou výhradne na vlastnú propagáciu.
(2) Mediálna komerčná komunikácia zahŕňa najmä reklamu, telenákup, sponzorovanie, umiestňovanie produktov, programovú službu určenú výhradne na reklamu a telenákup, programovú službu určenú výhradne na vlastnú propagáciu a dlhšie reklamné oznámenie podľa § 35 ods. 8.
(3) Skrytá mediálna komerčná komunikácia je zvuková, obrazová alebo zvukovo-obrazová informácia, ktorá priamo alebo nepriamo propaguje tovar, služby, ochrannú známku, obchodné meno alebo aktivity fyzickej osoby alebo právnickej osoby vykonávajúcej hospodársku činnosť, ak vysielateľ alebo poskytovateľ audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie túto informáciu v rámci programu zámerne využíva na propagačné účely a mohla by vzhľadom na svoju povahu uviesť verejnosť do omylu o podstate tejto informácie. Táto informácia sa považuje za zámernú najmä vtedy, ak sa uskutočňuje za odplatu alebo za inú protihodnotu.
(4) Skrytá mediálna komerčná komunikácia je zakázaná.
(5) Mediálna komerčná komunikácia musí byť zreteľne rozoznateľná od iných zložiek programovej služby alebo audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie.
(6) Mediálna komerčná komunikácia využívajúca podprahové vnímanie človeka sa zakazuje.
(7) Mediálna komerčná komunikácia nesmie
a) porušovať slobodu a rovnosť v dôstojnosti a právach ľudí,
b) obsahovať a podporovať diskrimináciu na základe pohlavia, rasy, farby pleti, veku, jazyka, sexuálnej orientácie, zdravotného postihnutia, náboženstva alebo viery, národného alebo sociálneho pôvodu alebo príslušnosti k národnosti alebo etnickej skupine,
c) nabádať na konanie, ktorým sa poškodzuje alebo ohrozuje zdravie alebo bezpečnosť,
d) nabádať na konanie, ktorým sa hrubo poškodzuje životné prostredie.
(8) Mediálna komerčná komunikácia týkajúca sa cigariet a iných tabakových výrobkov sa zakazuje. Obchádzanie tohto zákazu prostredníctvom používania značkových názvov, ochranných známok, emblémov alebo iných výrazných znakov týchto výrobkov sa zakazuje.
(9) Mediálna komerčná komunikácia týkajúca sa alkoholických nápojov
a) sa nesmie zameriavať na maloletých,
b) nesmie nabádať na nestriedme požívanie alkoholických nápojov.
(10) Mediálna komerčná komunikácia týkajúca sa liekov, ktoré sú dostupné len na lekársky predpis, a zdravotných výkonov uhrádzaných na základe verejného zdravotného poistenia podľa osobitných predpisov32) sa zakazuje.
(11) Vysielateľ a poskytovateľ audiovizuálnej mediálnej služby na požiadanie je povinný zabezpečiť, aby mediálna komerčná komunikácia nemohla spôsobiť fyzickú alebo morálnu ujmu maloletým, a preto mediálna komerčná komunikácia nesmie
a) priamo vyzývať maloletých na zakúpenie alebo požičanie tovaru alebo služby tak, že zneužijú ich neskúsenosť a dôverčivosť,
b) priamo nabádať maloletých, aby presviedčali svojich rodičov alebo iné osoby o potrebe kúpiť im ponúkané výrobky alebo služby,
c) zneužívať osobitnú dôveru maloletých voči rodičom, učiteľom alebo iným osobám alebo
d) bezdôvodne zobrazovať maloletých v nebezpečných situáciách.
§ 61
Pozastavenie retransmisie programovej služby
(1) V súlade so záväzkami z medzinárodných zmlúv, ktorými je Slovenská republika viazaná, môže rada rozhodnúť o pozastavení retransmisie takej programovej služby, ktorej obsah zjavne, závažne a hrubo ohrozuje fyzický, psychický alebo morálny vývin maloletých alebo ak zjavne, závažne a hrubo podnecuje k nenávisti na základe rasy, pohlavia, náboženstva, či národnosti.
(2) O pozastavení retransmisie programovej služby môže rada rozhodnúť, ak sa vysielateľ počas predchádzajúcich 12 mesiacov najmenej dvakrát dopustil porušenia uvedeného v odseku 1. Pred pozastavením retransmisie programovej služby rada oznámi vysielateľovi, štátu vysielateľa a Komisii svoj zámer pozastaviť retransmisiu programovej služby podľa odseku 1. Ak rokovania so štátom vysielateľa a s Komisiou nepriniesli do 15 dní od oznámenia zámeru urovnanie sporu a uvádzané porušovanie trvá, rada môže rozhodnúť o pozastavení retransmisie programovej služby.
(3) V rozhodnutí podľa odseku 1 rada určí lehotu, v ktorej je prevádzkovateľ retransmisie povinný pozastaviť retransmisiu danej programovej služby.
(4) Proti rozhodnutiu o pozastavení retransmisie programovej služby môže prevádzkovateľ retransmisie podať opravný prostriedok na najvyšší súd do 15 dní odo dňa doručenia rozhodnutia rady.
(5) Pokiaľ Komisia rozhodne do dvoch mesiacov od oznámenia rozhodnutia o pozastavení retransmisie programovej služby o tom, že opatrenia sú nezlučiteľné s právnymi predpismi Európskeho spoločenstva, rada je povinná rozhodnúť o zrušení rozhodnutia o pozastavení retransmisie programovej služby.
(6) Ustanovenia odsekov 2 a 5 sa použijú, ak sa konania podľa odseku 1 dopustí vysielateľ spadajúci pod právomoc členského štátu Európskej únie.