Schulz Ignác; Sándor Ernő
(* 1894. márc. 21. Galánta † ?, [USA]) Politikus, szépíró. A két vh. közötti szlovákiai magyar aktivizmus kiemelkedő képviselője. Az 1918-as államfordulat előtt Budapesten volt nyomdász, majd részt vett az 1918–1919-es forradalmakban, ezt követően Csehszl.-ba emigrált, ahol bekapcsolódott a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt munkájába. Az 1930-as években a szociáldemokrata párton belül működő magyar szekció ügyvezető elnöke, 1935-től 1938-ig a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt nemzetgyűlési képviselője. 1931–1935 között a Csehszlovákiai Népszava főszerkesztője volt. 1938-ban emigrált, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol Jászi Oszkárral és körével tartott kapcsolatot. Ez időben a Csehszlovákiai Demokratikus Magyarok Szövetsége nevű, Beneš-barát emigráns szervezet vezető személyisége volt, s beválasztották az 1940-ben Londonban megalakult emigráns csehszlovák kormányt segítő törvényhozó testületbe is. Szépíróként Sándor Ernő néven publikált. – Fm. Vérfolyó partján (v., 1927); Őszintén mondom (elb., 1934).
Hibát talált?
Üzenőfal