Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz

Medvesalja

Néprajzi tájegység. Két megye határán, a Medves-hegy tövében elterülő hat település összefoglaló neve (a Medves szó a száraz, kevés vizű, terméketlen értelmű med, medes szavunkból származik, és azonos gyökerű a meddő kifejezéssel). Óbást és Vecseklő az egykori Nógrád; Dobfenek, Egyházasbást, Medveshidegkút és Tajti pedig az egykori Gömör megyéhez tartozott, ám ez nem bontotta meg a kistáj kulturális egységét. A szakirodalom olykor tágabban értelmezi ~ kiterjedését, ám ezeket a falvakat (Almágy, Ajnácskő és Gömörpéterfala) a helyiek nem sorolják a ~hoz. Tágabban a Barkóság része. R. k. lakossága hagyományosan nagyállattartással és -kereskedelemmel foglalkozott. Megélhetésükben még a közelmúltban is jelentős szerepet játszott a különféle erdei termények (főleg gombafélék) gyűjtögetése. A nagycsaládi családszerkezet emlékét őrzik a több lakóegységből álló hosszúudvarok, amelyeket itt „szabad udvarok”-nak neveztek. ~ férfilakossága már a 19. sz. végén viszonylag jelentős arányban vállalt munkát a közeli ipari központokban, szénbányákban (Fülek, Ózd). Ezzel párhuzamosan megszaporodott a térségben a kőművesek, ácsok száma, akik elsősorban a környék falvaiban, ill. az ipari központokban találtak munkát. Az 1950-es évektől távolabbi munkahelyeken (főleg Besztercebányán, Losoncon és Zólyomban) vállaltak (kőműves, ács, vasbetonszerelő stb.) szakmunkákat. E szakképesítés visszatükröződik ~ falvainak az utóbbi évtizedekben épült, hatalmas, emeletes lakóházain is. Regionális jelentőségű búcsújáró helye Egyházasbást határában található.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID376881
Módosítás dátuma2014. december 25.

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]