Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb

Kárpátalja képzőművészete

A művészeti élet két döntő eseménye a csehszlovák időszakban, hogy 1921-ben Munkácson létrejött a (Munkácsi) Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) a festő Virág Gyula vezetésével, ill. 1931-ben Boksay József, Erdélyi Béla, valamint cseh festők (Bedřich Oždian, Jaroslav Kaigl) kezdeményezésére megalakult a Podkarpatszka Ruszi [Kárpátaljai] Képzőművészek Szövetsége. Az utóbbinak hosszú évekig Erdélyi Béla volt az elnöke. Már 1921-től folyamatosan voltak kiállítások. A Művészklub rendezett képkiállítást az év elején Munkácson, az év végén Beregszászban téli tárlatot Kárpátalja és Kelet-Szlovenszkó festőművészeinek alkotásaiból. Ősszel Ungváron Angyal Géza festőművésznek és grafikusnak, Bayer Ágost festőművésznek volt kiállítása. 1922-ben Ungváron előbb önálló bemutatkozási lehetősége volt Boksay Józsefnek, majd a Művészklub tagjainak – Erdélyi Béla, Boksay József, Virágh Gyula, Grabovszky Emil, Ijjász Gyula – műveit láthatta a közönség, 1922–1923 fordulójának nagy eseményei voltak a Petőfi születésének centenáriuma alkalmából tartott ünnepségek. Az 1920-as években tűnt fel Spaláné Benes Miláda ungvári festőművész. A közös tárlatok sorában nagy feltűnést keltett az 1926-os ungvári (Boksay József, Novák Andor, Vaczik Theodor, Szay Károly), az 1933-as munkácsi, amelynek anyagát utána elvitték csehszlovákiai körútra. 1938 febr.-jában párizsi kiállításon mutatták be kárpátaljai festők műveit. Az 1930-as években jelentkeztek Sárkány Baba, Lahita Ernő, Boreczky Béla, Koczka András, Soltész Zoltán festőművészek. 1937-ben méltatták Remes Ferdinánd festőművész negyed százados alkotói jubileumát. Időről-időre kiállítottak Kárpátalján magyarországi festőművészek is, többnyire vásárlási lehetőséggel egybekötve. Több alkotó művét mutatták be Ungváron 1921-ben és 1922-ben. 1927-ben Ungváron állított ki Bayer Ágost és Knicht Sára, 1930-ban Munkácson Mund Hugó, 1931-ben Iványi Grünwald Béla. Személyesen járt ugyanitt 1930-ban Benjamin Herman, 1933-ban Apáti Abkarovics Béla. 1926 és 1933 között többször volt kiállítása Kárpátalján, ill. dolgozott itt Rottmann Mozart. Az ungvári Kontratovics Viktor magángyűjteményében többek között Lotz Károly, Feszty Árpád, Pólya Károly, Barabás Miklós képek voltak. Egy 1924-es kiállítás katalógusa sorolja fel a kárpátaljai iparművészeket. Az 1920-as években emlegeti a sajtó Walentinyi Ida, Varga Irén iparművészeket, az 1930-as években Bíró Istvánt ugyanezen a területen, valamint Ádám Gyula, Ortman Rezső szobrászokat. Híres volt Markovics Antal munkácsi fotográfus, akit Budapesten és az iglói iparkiállításon is kitüntettek. Mára szinte teljesen feledésbe merült Egry Ferenc kisgejőci harangöntő neve, akinek műhelyét 1793-ban alapították. Egry az 1920–30-as években kisgazda politikus, szenátor is volt hosszú időn keresztül. Harangjai a köztársaság egész területére eljutottak, Mo.-ról is számos rendelést kapott. Közéleti szerepét az is emelte, hogy az első vh.-ban számos harangot felhasználtak ágyúöntésre, s a békés időszakban a harangszentelés nagy társadalmi eseménnyé vált. A kiállításokon rendszerint aranyérmet nyert. Keresetéből adományozott pártcélokra, kultúraszolgálatra, megesett, hogy a harangot ingyen adta valamely kárpátaljai egyházközségnek, felekezeti megkülönböztetés nélkül. Ilyen adománya volt többek között a Kavasch Ernő tervezte ungvári evangélikus templomnak 1925-ben, amelynek berendezését ungvári iparosok készítették: a templompadokat Steierer Ferdinánd, az oltárt és a szószéket Olcsváry Gyula, a csillárt Kohut és Tsa, az oltárképet Szilvay Sion festette Egry Ferencről, aki az 1940-es évek közepéig Kárpátalja talán legnagyobb köztiszteletnek örvendő férfija volt. Egry nevenapjára negyed századon át minden évben Kisgejőcre zarándokoltak a kárpátaljai magyarok fontos személyiségei. – Ir. Balla László: Kárpátalja képzőművészete. In: Kárpát-medencei magyar paletta (1993); Balla László: Erdélyi Béla és kortársai (1994); Barát Mihály: Válogatott találkozások (1997); Botlik József–Dupka György: Ez hát a hon? Tények, adatok, dokumentumok a kái magyarság életéből 1918–1991 (1991); Erdélyi Béla: Képzőművészet – Ungvár és Ung megye (1940); Aba József: Kárpátalja festőművészete (Új Magyar Művészet 1944/IV).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőFCs - Fedinec Csilla
Rövid URL
ID374964
Módosítás dátuma2014. november 12.

Hibát talált?

Üzenőfal