Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. április 19.

A Magyar Párt vezető tisztségviselői és pozsonyi magyar értelmiségiek – Stelczer Lajos pártigazgató, Neumann Tibor ügyvéd, a párt pozsonyi helyi szervezetének elnöke, Garzuly Ferenc, a párt gazdasági osztályának vezetője, Czibók János ügyvéd, a helyi pártszervezet tagja, Peéry Rezső író, a Magyar Hírlap szerkesztője, Nyárai-Nemecz Miklós szerkesztő, Szalatnai Rezső író, szerkesztő, Mayer Imre tanár, a pozsonyi Toldy Kör alelnöke és Lukovich József, a Magyar Néplap szerkesztője – emlékirattal fordulnak a csehszlovák kormányhoz és az SZNT-hez, amelyben a szlovákiai magyarság antifasiszta magatartására való tekintettel a magyar kisebbség alkotmányban biztosított jogainak tiszteletben tartását kérik. Az emlékiratot a Czibók János, Garzuly Ferenc, Neumann Tibor és Szalatnai Rezső összetételű küldöttség átadja Gustáv Husák belügyi és Tomáš Tvarožek pénzügyi megbízottnak, a címzettek azonban az emlékiratot válasz nélkül hagyják.

Hibát talált?

Üzenőfal