Simek Viktor

(* 1941. okt. 28. Zsére) Pedagógus, karvezető, amatőr képzőművész. 1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskolán természetrajz – munkára nevelés szakos, 1975-ben uo. képzőművészet szakos tanári oklevelet szerzett. 1975-ben a pozsonyi Népművelési Intézet szaktanfolyamán karnagyi képesítést nyert. Ipolyszalkán, Köbölkúton, Nyitranagykéren, majd Ghymesen tanított, itt (1990–2002 között)...megnyit →

(* 1941. okt. 28. Zsére) Pedagógus, karvezető, amatőr képzőművész. 1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskolán természetrajz – munkára nevelés szakos, 1975-ben uo. képzőművészet szakos tanári oklevelet szerzett. 1975-ben a pozsonyi Népművelési Intézet szaktanfolyamán karnagyi képesítést nyert. Ipolyszalkán, Köbölkúton, Nyitranagykéren, majd Ghymesen tanított, itt (1990–2002 között)...megnyit →
Részletek

Simek Viktor (csa)
(* 1941. okt. 28. Zsére) Pedagógus, karvezető, amatőr képzőművész. 1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskolán természetrajz – munkára nevelés szakos, 1975-ben uo. képzőművészet szakos tanári oklevelet szerzett. 1975-ben a pozsonyi Népművelési Intézet szaktanfolyamán karnagyi képesítést nyert. Ipolyszalkán, Köbölkúton, Nyitranagykéren, majd Ghymesen tanított, itt (1990–2002 között) a magyar tagozat igazgatóhelyettese volt. Karvezetőként különböző vegyeskarokkal dolgozott, 1974–1978 és 1990–1993 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola vegyes-, ill. női kara, 1991-től a Zoboralja zsérei női kar, 1999–2003 között a Zobor Hangja koloni vegyeskar karnagya volt. Karvezetőként, karnagyként kiemelkedő eredményeket ért el a különböző országos versenyeken. Amatőr képzőművészként több mint ötven csoportos, ill. egyéni kiállítása volt Szl.-ban, Mo.-n, Csehországban és Németországban. 1974–1978 és 1990–1993 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Zenei Tanszékének vendégtanáraként is működött. Munkáját számos kitüntetéssel, elismerő oklevéllel, plakettel jutalmazták, 2002-től A Magyar Kultúra Lovagja.
Zsére (Žirany)
Részletek

Zsére – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs-hegység D-i lejtőin, a Zsibrice-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1008, ebből 972 (96,4%) magyar, 32 (3,2%) szlovák; [2011] – 1355, ebből 669 (49,4%) szlovák, 636 (46,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 706 (52,1%) magyar, 593 (43,8%) szlovák. V: [2011] – 1198 r. k., 6 gör. kat., 5 ev., 2 ref. – Lakosságának fő megélhetési forrása a mészégetés és a mésszel való kereskedés volt, határában jelenleg is mészkövet bányásznak. R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1734-ben barokk stílusban épült, 1939-ben átépítették; tájháza 1972-ben létesült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

