Mousson Tivadar
(* 1887. dec. 15. Hőgyész, † 1946. nov. 6. Trencsén) Festőművész. 1905-ben érettségizett Baján, 1905–1909 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1910-ben elnyerte a budapesti Művészház ösztöndíját. 1911-től Nagymihályon rajzot tanított, s itt maradt az államfordulat után is. 1919-ben elbocsátották az iskolai szolgálatból....megnyit →
(* 1887. dec. 15. Hőgyész, † 1946. nov. 6. Trencsén) Festőművész. 1905-ben érettségizett Baján, 1905–1909 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1910-ben elnyerte a budapesti Művészház ösztöndíját. 1911-től Nagymihályon rajzot tanított, s itt maradt az államfordulat után is. 1919-ben elbocsátották az iskolai szolgálatból....megnyit →
Részletek
Mousson Tivadar (SZM)
(* 1887. dec. 15. Hőgyész, † 1946. nov. 6. Trencsén) Festőművész. 1905-ben érettségizett Baján, 1905–1909 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1910-ben elnyerte a budapesti Művészház ösztöndíját. 1911-től Nagymihályon rajzot tanított, s itt maradt az államfordulat után is. 1919-ben elbocsátották az iskolai szolgálatból. 1920-tól Kárpátalján élt. 1942-ben agyvérzés érte, ezután akvarellel festett. 1944-ben a fiához költözött Trencsénbe, két év múlva ott érte a halál. Népies zsánerképeivel vált ismerté – posztimpresszionista kompozíciói vásárok, népünnepélyek színes forgatagát jelenítik meg. 1930–1933 között több egyéni kiállítása volt Osztraván, Pozsonyban, Eperjesen, Rózsahegyen. 1956-ban Kassán, Eperjesen, Nagymihályon életmű-kiállításon mutatták be alkotásait. 1967-ben a nagymihályi Zempléni Múzeumban állandó tárlatot kapott.
Trencsén (Trenčín; Trentschin)
Részletek
Trencsén vára (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Vág völgyében, a Fehér-Kárpátok és a Sztrá- zsó-hegység között, Zsolnától DNy-ra. L: [1921] – 10 411, ebből 8942 (85,9%) szlovák, 567 (5,4%) zsidó, 341 (3,3%) magyar, 338 (3,2%) német; [2011] – 55 877, ebből 47 618 (85,2%) szlovák, 936 (1,7%) cseh és morva, 118 (0,2%) magyar, 47 (0,01%) német, 6 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 47 410 (84,8%) szlovák, 968 (1,7%) cseh, 155 (0,3%) magyar, 40 (0,07%) német, 8 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 30 297 r. k., 3039 ev., 242 gör. kat., 32 izr., 30 ref. – Az államalapítás korától várispánság központja, Trencsén vármegye székhelye volt. 1405-ben szabad királyi városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1922-ig a vármegye, 1940–45 között a Trencséni zsupa, 1996 óta a Trencséni kerület székhelye. – Legjelentősebb műemléke a középkori eredetű, a 16. sz.-ban reneszánsz stílusban átépített, 1790 óta azonban romokban álló várát felújították, látogatható. A várhegy alatt Kr. u. 179-ből származó sziklafelirat őrzi a kvádok elleni hadjárat során idáig előrenyomuló római légió Laugaritio nevű katonai táborának emlékét. R. k. (Szűz Mária születése) plébániatemploma 1324-ben gótikus stílusban épült, a 16. sz.-ban reneszánsz, a 17. sz. végén barokk stílusban alakították át. A vártorony 1543-ban, a piaristák barokk temploma és rendháza 1653–57 között, a barokk vármegyeháza 1761-ben, klasszicista stílusú ev. temploma 1794-ben, neoromán r. k. (Miasszonyunk-) temploma 1909-ben, historizáló stílusú zsinagógája 1911-ben épült. A város a Vág-völgy középső szakaszának közlekedési, kulturális és gazdasági központja. A Trencséni Múzeumot 1877-ben, az Alexander Dubček Egyetemet 1997-ben, a Menedzsment Egyetemet 1999-ben alapították. A 19. sz. második felétől a térség legiparosodottabb városa: jelenleg jelentékeny ruházati, gép-, élelmiszer-, építőanyag- és bútoriparral rendelkezik. – Az 1970–80-as években közigazgatásilag ~hez csatoltak számos környező települést.
Trencsén − római felirat (GJ)
Trencsén – Mikovényi Károly 48-as honvédtiszt sírja (GJ)
Trencsén vára (GJ)