Andrásy Tibor
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város...megnyit →
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város...megnyit →
Részletek
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város Polgármesteri Díját.
Bárczi István
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben,...megnyit →
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben,...megnyit →
Részletek
Bárczi István (csa)
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben, az Irodalmi Szemlében, az Új Ifjúságban, irodalmi riportjait az Új Szó közölte – Fm. Tükör előtt (v., 1968).
Czakó József 2.
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán:...megnyit →
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán:...megnyit →
Részletek
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999. II., (2001).
Dúdor István
(* 1949. nov. 11. Deresk, † 1987. jún. 23. Tornalja) Festő. A prágai Képzőművészeti Akadémián 1979-ben. Olajfestményei, toll- és ecsetrajzai, akvarelljei, monotípiái egyaránt ismertek. Vál. e. k: 1978-tól gyakran állított ki Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Komáromban; továbbá: 1989: Losonc, Dunaszerdahely, Rimaszombat; 1990: Budapest, Rozsnyó, Putnok, állandó tárlata Rimaszombatban;...megnyit →
(* 1949. nov. 11. Deresk, † 1987. jún. 23. Tornalja) Festő. A prágai Képzőművészeti Akadémián 1979-ben. Olajfestményei, toll- és ecsetrajzai, akvarelljei, monotípiái egyaránt ismertek. Vál. e. k: 1978-tól gyakran állított ki Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Komáromban; továbbá: 1989: Losonc, Dunaszerdahely, Rimaszombat; 1990: Budapest, Rozsnyó, Putnok, állandó tárlata Rimaszombatban;...megnyit →
Részletek
(* 1949. nov. 11. Deresk, † 1987. jún. 23. Tornalja) Festő. A prágai Képzőművészeti Akadémián 1979-ben. Olajfestményei, toll- és ecsetrajzai, akvarelljei, monotípiái egyaránt ismertek. Vál. e. k: 1978-tól gyakran állított ki Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Komáromban; továbbá: 1989: Losonc, Dunaszerdahely, Rimaszombat; 1990: Budapest, Rozsnyó, Putnok, állandó tárlata Rimaszombatban; 1991: Prága; 1997: Dunaszerdahely; 1998: Komárom, Rimaszombat, Rozsnyó; 1999: Prága. Fm: Kettős arc a világ (1998); Gyémánthegyen (1999).
Hajdú István
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg....megnyit →
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg....megnyit →
Részletek
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg. – Fm. A púpos (elb., 1992); Földi beszéd (elb., 1996); Hadonászó emberek (elb., 2001).
Kovács Magda
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje....megnyit →
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje....megnyit →
Részletek
Kovács Magda
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje. Meséivel a kortárs magyar gyermekirodalom élvonalába tartozik. Főbb díjak: Talamon Alfonz-díj (2007); Magyar Arany Érdemkereszt (2026). – Fm. Én a csillagbognár (elb., 1978); A csodagombóc (mesék, 1981); Titokzatos tücsökzene (mesék, 1999); Topolya úr csodálatos átváltozása (elb., 2004); A gonosz asszony hagyatéka (vál. elb., 2006).
Kulturális Antropológiai Műhely
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno-...megnyit →
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno-...megnyit →
Részletek
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno- és szociolingvisztika, folklórkutatás kritériumai alapján. Eredményeit egy állandó jellegű kiállítás keretében mutatja be. Tudományos ismeretterjesztő előadások szervezésével hozzájárul a néprajz/kulturális antropológia eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetéséhez a régióban. Céljai között egy regionális múzeum megalakítása és egy internetes szaklap létrehozása is szerepel. – Vezető: Pusko Gábor.
Kurali Ágnes
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után...megnyit →
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után...megnyit →
Részletek
Kurali Ágnes (csa)
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után 1979-ben lett 12 évre a tornaljai zeneiskola igazgatója. A mai napig ebben az iskolában tanít. 1980-ban tagja lett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Megalapítja a VOX LIBERORUM gyermekkart, mely közel 30 éve működik. 2001 januárjától vezeti a tornaljai Csemadok mellett működő ANDANTE Vegyeskart. – Díjak, elismerések: Tornalja Város Polgármesterének díja (2003); Az év pedagógusa (2008); Csemadok emlékérem (2009).
Magyar Ház 2.
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
Részletek
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete, a Szövetség a Közös Célokért hálózat és több más helyi magyar szerveződés. ~ alakult Rozsnyón, Tornalján, Rimaszombatban, Losoncon, Léván, Komáromban és Vágsellyén is.
Magyar Írás
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Kassa, Tornalja, 1932 márc.–1937 okt.). A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet adta ki. A Szentiváni Kúria összejövetelén hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornalján székelt. Az irodalmi sajtónk élvonalába tartozó lap...megnyit →
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Kassa, Tornalja, 1932 márc.–1937 okt.). A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet adta ki. A Szentiváni Kúria összejövetelén hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornalján székelt. Az irodalmi sajtónk élvonalába tartozó lap...megnyit →
Részletek
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Kassa, Tornalja, 1932 márc.–1937 okt.). A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet adta ki. A Szentiváni Kúria összejövetelén hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornalján székelt. Az irodalmi sajtónk élvonalába tartozó lap állandóan napirenden tartotta s számos átfogó tanulmányban, felmérésben elemezte a kisebbségi irodalmi és kulturális fejlődés kérdéseit. Szépirodalmi anyagának színvonala közepes volt, s a hazai művek folyamatos kritikája többnyire rövid ismertetésekre, recenziókra szorítkozott. – Szerk. Darkó István (1932); Szombathy Viktor (1934).
Miklós László
(* 1949. jan. 24. Tornalja) Ökológus, egyetemi tanár, politikus. A tornaljai magyar gimnáziumban érettségizett (1968), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án végzett természeti és regionális földrajz szakon (1973), a doktori címet 1975-ben Pozsonyban, a földrajztudomány kandidátusa fokozatot Brünnben, a környezettudomány doktora fokozatot 1994-ben ismét Pozsonyban...megnyit →
(* 1949. jan. 24. Tornalja) Ökológus, egyetemi tanár, politikus. A tornaljai magyar gimnáziumban érettségizett (1968), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án végzett természeti és regionális földrajz szakon (1973), a doktori címet 1975-ben Pozsonyban, a földrajztudomány kandidátusa fokozatot Brünnben, a környezettudomány doktora fokozatot 1994-ben ismét Pozsonyban...megnyit →
Részletek
Miklós László (csa)
(* 1949. jan. 24. Tornalja) Ökológus, egyetemi tanár, politikus. A tornaljai magyar gimnáziumban érettségizett (1968), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án végzett természeti és regionális földrajz szakon (1973), a doktori címet 1975-ben Pozsonyban, a földrajztudomány kandidátusa fokozatot Brünnben, a környezettudomány doktora fokozatot 1994-ben ismét Pozsonyban szerezte meg. 1973–1990-ben az SZTA Kísérleti Biológiai és Ökológiai Intézetének tudományos munkatársa. 1989-ben a Trend tretieho tisícročia (Harmadik Évezred Irány) ökológiai párt egyik alapítója; 1990–1992-ben környezetvédelmi miniszterhelyettes. 1992–1994-ben az SZTA Regionális Ökológiai Intézetének osztályvezetője, 1995-től a Regionális Ökológiai Szintézisek Osztályának vezetője. 1993-tól a Zólyomi Műszaki Egyetem Ökológia és Környezetvédelmi Karának docense, 1997-től professzora. Közben 1994 ápr.-ától 1995 jún.-áig a dán Roskilde University, 1995 okt.-étől 1998 jún.-áig a bécsi Universität für Bodenkultur vendégprofesszora. 1996 febr.-jától a bécsi Technische Universitäten is oktat. 1995-től a Zólyomi Műszaki Egyetem selmecbányai környezetvédelmi UNESCO-tanszékének vezetője volt. Kutatási területe a regionális és tájökológia, a térségek ökológiai tervezése (LANDEP), az ökopolitika, az ökológiai stabilitás rendszerei, a georendszerek térségbeli összefüggései, a prioritási folyamatok rendszerezése és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése. Az 1992-es, Rio de Janeiro-i Summit által is ajánlott LANDEP módszertanának egyik kidolgozója. 1998–2006 környezetvédelmi miniszter. 2006–2010 között az MKP parlamenti képviselője. Számos szlovákiai, ill. külföldi tudományos és tanácsadó testület tagja vagy elnöke, hazai és külföldi tanácskozások előadója. Több mint 20 tudományos tervezet, közel 20 könyv szerzője vagy társszerzője, 5 kötet szerkesztője. 1968–1982-ben az Ifjú Szivek Táncegyüttes táncosa és segédkoreográfusa volt. – Fm. Atlas krajiny Slovenskej republiky (társszerzőkkel, könyv- és DVD-változat is, 2002); Szlovákia reprezentatív geoökoszisztémáinak Atlasza (társszerzőkkel, CD-ROM-változat is, 2006).
Osváth Gyula
(* 1887. máj. 6. Tornalja, † 1957. szept. 11. Feled) Jogtörténész, jogi szakíró. 1920-ig a kassai jogakadémia tanára volt, ezt követően ugyanott ügyvédként tevékenykedett. 1929-ben Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát. Az 1930-as években Feledre költözött és itt élt haláláig. Műveiben jogtörténeti, közjogi, családjogi kérdésekkel foglalkozott....megnyit →
(* 1887. máj. 6. Tornalja, † 1957. szept. 11. Feled) Jogtörténész, jogi szakíró. 1920-ig a kassai jogakadémia tanára volt, ezt követően ugyanott ügyvédként tevékenykedett. 1929-ben Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát. Az 1930-as években Feledre költözött és itt élt haláláig. Műveiben jogtörténeti, közjogi, családjogi kérdésekkel foglalkozott....megnyit →
Részletek
(* 1887. máj. 6. Tornalja, † 1957. szept. 11. Feled) Jogtörténész, jogi szakíró. 1920-ig a kassai jogakadémia tanára volt, ezt követően ugyanott ügyvédként tevékenykedett. 1929-ben Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát. Az 1930-as években Feledre költözött és itt élt haláláig. Műveiben jogtörténeti, közjogi, családjogi kérdésekkel foglalkozott. Több művét szlovákra is lefordították. – Fm. A frank-korszakbeli büntetőjog (1916); Adalékok Kassa város közjogi helyzetéhez és közigazgatási szervezetéhez I. Lipót koráig (1918); Egyház és állam (1920); Hogyan alkalmazza a belügyminisztérium a lex Dérer–Szent-Iványt? (1929); A magyarság helyzete a Csehszlovák Köztársaságban (1931).
Pusko Gábor
(* 1962. dec. 11. Tornalja) Néprajzkutató, publicista. A füleki gépipari szaktanintézetben tanult (1978–1981), majd az itteni magyar gimnázium esti tagozatán érettségizett (1990). Szakmunkás, később a tornaljai kisegítő szaktanintézet szakoktatója (1987–1991). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett néprajzból diplomát (1999). Több szakmai egyesület tisztségviselője; 1999-ben...megnyit →
(* 1962. dec. 11. Tornalja) Néprajzkutató, publicista. A füleki gépipari szaktanintézetben tanult (1978–1981), majd az itteni magyar gimnázium esti tagozatán érettségizett (1990). Szakmunkás, később a tornaljai kisegítő szaktanintézet szakoktatója (1987–1991). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett néprajzból diplomát (1999). Több szakmai egyesület tisztségviselője; 1999-ben...megnyit →
Részletek
(* 1962. dec. 11. Tornalja) Néprajzkutató, publicista. A füleki gépipari szaktanintézetben tanult (1978–1981), majd az itteni magyar gimnázium esti tagozatán érettségizett (1990). Szakmunkás, később a tornaljai kisegítő szaktanintézet szakoktatója (1987–1991). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett néprajzból diplomát (1999). Több szakmai egyesület tisztségviselője; 1999-ben létrehozta a tornaljai Kulturális Antropológiai Műhelyt. Kutatási területe: a társadalomnéprajz, a lokális közösségek vizsgálata, a hagyományos folklórelemek, ill. azok hagyományozódásának problematikája 20. századi és mai (nem hagyományos) közösségekben. – Fm. Hiedelemmondák a Vály-völgyben 1. A gyerekek ismeretanyaga (P. Bodnár Enikővel, 2002); Beje hagyományos gazdálkodása a 20. sz. első felében (2003).
Szászi Zoltán
(* 1964. márc. 26. Tornalja) Költő, író, publicista, Zeherjén él. 1979-től kezdtek megjelenni írásai az Új Ifjúság hasábjain. 1983-tól az Iródia nevű csoport tagjaként az Iródia füzetekben, majd az Irodalmi Szemlében jelentek meg rendszeresen írásai. 1990 óta az Irodalmi Szemle, majd később a Kalligram, a Szőrös...megnyit →
(* 1964. márc. 26. Tornalja) Költő, író, publicista, Zeherjén él. 1979-től kezdtek megjelenni írásai az Új Ifjúság hasábjain. 1983-tól az Iródia nevű csoport tagjaként az Iródia füzetekben, majd az Irodalmi Szemlében jelentek meg rendszeresen írásai. 1990 óta az Irodalmi Szemle, majd később a Kalligram, a Szőrös...megnyit →
Részletek
Szászi Zoltán (ST)
(* 1964. márc. 26. Tornalja) Költő, író, publicista, Zeherjén él. 1979-től kezdtek megjelenni írásai az Új Ifjúság hasábjain. 1983-tól az Iródia nevű csoport tagjaként az Iródia füzetekben, majd az Irodalmi Szemlében jelentek meg rendszeresen írásai. 1990 óta az Irodalmi Szemle, majd később a Kalligram, a Szőrös Kő, a Katedra, az IFI magazin, a Vasárnap, a Gömörország és egyéb külföldi lapokban, világhálós honlapokon jelentek meg írásai. A Gömörország című lapnak 2000—2001 között a főszerkesztője volt.2002-től 2013-as nyugdíjaztatásáig az Új Szó című napilap regionális tudósítójaként dolgozott, jelenleg rokkantnyugdíjas. Az írott sajtó mellett a Pátria Rádió adásában rendszeresen voltak hallhatók jegyzetei. Több kötetet szerkesztett a Plectrum kiadónál. A Rovart című kulturális galériaként működő honlap több rovatát is vezette évekig. Újságíróként riportokat, interjúkat, tárcákat, jegyzeteket közöl. Főbb díjak: Arany Opus Díj (2018, 2012); Talamon Alfonz-díj (2013) – Fm. Tenger (v., 1996), Sziget (v., 2002), Forgácsok (publicisztika, 2004), Távolban Föld (v., 2005), Alátét (publicisztika, 2006), A krónikás könyve (v., 2008), Kamasz (verses képregény, Gyenes Gáborral, 2009), A felejteni nem tudás gyönyörűsége és szomorúsága (r., 2009), Kilátó (v., 2012), Zimankó és a Város Szíve (r. 2012), Mi volt (v., 2013), Belenéz (v., 2014), Elbújt (elb., 2014), A szokott helyen, hatkor (r., 2015), Bábukák (kisvárosi panoptikum, 2016), Séta vidéken (publicisztika, 2018). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Tornalja (Tornaľa)
Város a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rimaszombattól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 2195, ebből 1811 (82,5%) magyar, 153 (7,0%) szlovák, 136 (6,2%) zsidó; [2011] – 7509, ebből 4331 (57,7%) magyar, 2262 (30,1%) szlovák, 334...megnyit →
Város a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rimaszombattól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 2195, ebből 1811 (82,5%) magyar, 153 (7,0%) szlovák, 136 (6,2%) zsidó; [2011] – 7509, ebből 4331 (57,7%) magyar, 2262 (30,1%) szlovák, 334...megnyit →
Részletek
Tornalja − Tornallyai-kúria (GJ)
Város a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rimaszombattól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 2195, ebből 1811 (82,5%) magyar, 153 (7,0%) szlovák, 136 (6,2%) zsidó; [2011] – 7509, ebből 4331 (57,7%) magyar, 2262 (30,1%) szlovák, 334 (4,4%) roma, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 4970 (66,2%) magyar, 1936 (25,8%) szlovák, 14 (0,2%) roma. V: [2011] – 3219r. k., 1254 ref., 426 ev., 133 jehovista, 60 gör. kat., 4 izr. – Mezőgazdasági jellegű kisváros, a Sajó-völgy piacközpontja, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. 1944-ig jelentős számú, lakosságának egyötödét kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságának elhurcolását s a magyar lakosság egy részének kitelepítését követően a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokkal telepítették be. Ref. temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, festett famennyezete 1768-ból való. Neogótikus stílusú r. k. (Jézus Szentséges Szíve) templomát 1930–31-ben, ev. templomát 1932–33-ban, a klasszicista Tornallyai-kúriát a 19. sz. első felében emelték. Határában késő bronzkori urnasírokat és vaskori leleteket tártak fel. A két vh. között Tornaljai Újság címmel társadalmi hetilapja, az 1950-es években A Mi Célunk címmel járási hetilapja jelent meg, jelenleg 1991 óta jelenik meg a városi önkormányzat Tornalja és Vidéke – Tornaľa a okolie c. kétnyelvű havilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola), vegyes, magyar–szlovák tanítási nyelvű gimnáziummal és Ruhaipari Szaktanintézettel rendelkezett, 1958-ban alapított magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolája 1986-ban szűnt meg. – Legjelentősebb iparágai a 20. sz. második felében telepített textilipar és gépgyártás. A város mellett ásványvízforrás és termálvizes strandfürdő található. – 1963-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Sajókirályit, 1971-ben Bejét és Sajószárnyát. – Ir. Gaál Imre: Száz év Tornalja történetéből (1848–1948) (2001).
Gályarab emléktála a tornaljai ref. templomban (GJ)
Tornalja − A Tornallyai-kúria, ma gyerekotthon (SzL)Tornalja és Vidéke – Tornaľa a okolie
Részletek
A városi önkormányzat kétnyelvű havilapja (Tornalja, 1991-től). 1997-től regionális lap. 2003 dec.-től a Tornaljai Városi Hivatal adja ki, korábban a tornaljai körzet községi hivatalai jelentették meg. 1997-től kétnyelvű. – Szerk. Székesi Vince; Pusko Gábor.
Tornallyai Zoltán
(* 1882. dec. 20. Tornalja, † 1946. okt. 18. Tornalja) Műépítész. Építészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte 1901–1905 között. 1908-ban mint ösztöndíjas Olaszországon és Svájcon keresztül Franciaországba utazott. 1910-ben Takáts László építésszel tervezőirodát nyitott Budán, számos pályázaton vettek részt, több díjat nyertek. 1913-ban – Kós Károly...megnyit →
(* 1882. dec. 20. Tornalja, † 1946. okt. 18. Tornalja) Műépítész. Építészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte 1901–1905 között. 1908-ban mint ösztöndíjas Olaszországon és Svájcon keresztül Franciaországba utazott. 1910-ben Takáts László építésszel tervezőirodát nyitott Budán, számos pályázaton vettek részt, több díjat nyertek. 1913-ban – Kós Károly...megnyit →
Részletek
(* 1882. dec. 20. Tornalja, † 1946. okt. 18. Tornalja) Műépítész. Építészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte 1901–1905 között. 1908-ban mint ösztöndíjas Olaszországon és Svájcon keresztül Franciaországba utazott. 1910-ben Takáts László építésszel tervezőirodát nyitott Budán, számos pályázaton vettek részt, több díjat nyertek. 1913-ban – Kós Károly Erdélybe való hazaköltözése után – átvette a budapesti Wekerle telep építésének vezetését. 1914–1918-ban Galíciában és Olaszországban volt katona. Hazatérése után Tornalján folytatta műépítészi tevékenységét. Építészeti stílusa a század eleji nemzeti törekvésekbol indult ki, de az 1930-as években nem hagyta figyelmen kívül az újabb modern törekvéseket sem. Több társadalmi kötelezettséget vállalt, 1929 után a szlovákiai tiszáninneni ref. egyházkerület főgondnoka volt. A tornaljai ref. templomot 1936–1937-ben az ő tervei alapján újították fel. – Ir. Dr. Gaál Imre: A Gömör vármegyei tornallyai Tornallyay család 1130–2000 (1999); Galo Vilmos: Tornallyay Zoltán élete és építészete 1882–1946. Sic Itur ad Astra, 2003/1.; Kubička Kucsera Klára: Tornallyay Zoltán műépítész. Atelier, 2004/2.
Veres János; Vörös
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961);...megnyit →
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961);...megnyit →
Részletek
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961); Földrengés után (elb., 1966); Fehér szarvas (v., 1967); Mikrovilág (v., 1979); Jéghegy (v., 1998); Fekete május (v., 2006).