Dél-zempléni Élet
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.
Inczinger Ferenc, ifj.
Részletek
(* 1883. jan. 20. Tőketerebes, † 1936. márc. 11. Sztropkó) Költő. A két vh. között Sztropkón volt plébános. A kassai Kazinczy Társaság tagjává választotta. – Fm. Más az imádságom (1924); Vége a mesének (1934).
Rácz István; Barkóczy
(1908. júl. 11. Tőketerebes, † ) Újságíró, műfordító, művelődéstörténész, emlékiratíró. 1926-ban Sárospatakon érettségizett, s 1931-ben Budapesten latin-görög-olasz szakos tanári képesítést szerzett. Az Eötvös-kollégisták kommunista perében – Rajk Lászlóval és másokkal együtt – elítélték, s a börtönből szabadulva 1933-ban Csehszl.-ba szökött. Pozsonyban a kommunista Munkás,...megnyit →
(1908. júl. 11. Tőketerebes, † ) Újságíró, műfordító, művelődéstörténész, emlékiratíró. 1926-ban Sárospatakon érettségizett, s 1931-ben Budapesten latin-görög-olasz szakos tanári képesítést szerzett. Az Eötvös-kollégisták kommunista perében – Rajk Lászlóval és másokkal együtt – elítélték, s a börtönből szabadulva 1933-ban Csehszl.-ba szökött. Pozsonyban a kommunista Munkás,...megnyit →
Részletek
(1908. júl. 11. Tőketerebes, † ) Újságíró, műfordító, művelődéstörténész, emlékiratíró. 1926-ban Sárospatakon érettségizett, s 1931-ben Budapesten latin-görög-olasz szakos tanári képesítést szerzett. Az Eötvös-kollégisták kommunista perében – Rajk Lászlóval és másokkal együtt – elítélték, s a börtönből szabadulva 1933-ban Csehszl.-ba szökött. Pozsonyban a kommunista Munkás, majd a Magyar Nap belső munkatársa, a Magyar Nap kulturális rovatának első vezetője volt. Itteni publikációiban a Barkóczy István nevet használta. Egy kitoloncolás és visszaszökés után a Prager Kiadó lektoraként és fordítójaként dolgozott, s továbbra is tanulmányokat és könyvkritikákat írt a Magyar Napba. 1938 őszén Finnországba távozott, fotósként dolgozott, s önkéntesként részt vett a finn-szovjet háborúban. 1943-ban visszatért Mo.-ra, pár évig tanított, 1954–1956-ban Budapesten, a Kiadói Főigazgatóságon működött. Az 1956-os felkelés leverése után ismét Finnországba ment, s ott a finnugor népek kultúrájának kutatójaként, fotóművészként és műfordítóként két állami díjat is kapott. Magyarra fordította a Kalevalát. – Fm. A finn-ugor népek népművészete (1978); Egy fotográfus vallomásai (önéletrajzi fotóalbum, 1983); A Semmi partján (emlékirat, 1991).
Tőketerebes (Trebišov)
Részletek
Tőketerebes − Andrássy-kastély (GJ)
Város és járási székhely az Alföldön, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, az Ondava folyó jobb partján, Nagymihálytól DNy-ra. L: [1921] – 5880, ebből 4860 (82,6%) szlovák, 357 (6,1%) zsidó, 299 (5,1%) magyar, 137 (2,3%) ruszin; [2011] – 24 401, ebből 17 400 (71,3%) szlovák, 3080 (12,6%) roma, 292 (1,2%) magyar, 100 (0,4%) ruszin és ukrán nemzetiségű. A: [2011] – 17 161 (70,3%) szlovák, 3150 (12,9%) roma, 402 (1,6%) magyar, 117 (0,5%) ruszin és ukrán. V: [2011] – 10 239 r. k., 5388 gör. kat., 741 ref., 487 gör. kel., 268 ev., 250 jehovista. – Egykori mezőváros, amelynek magyar lakossága idővel beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. Járási székhely 1928-ban lett, a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 14. sz.-ban gótikus stílusban épült r. k. (Sarlós Boldogasszony-) plébániatemplomát a 18. sz.-ban barokkosították, boltozatát rokokó falfestményekkel látták el. A pálosok egykori rendháza 1502-ben, klasszicista gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1825-ben, gör. kel. temploma az 1990-es években épült. Legjelentősebb műemléke az 1786-ban barokk-klasszicista stílusban emelt, majd a 19. sz. végén empire–neoreneszánsz stílusban átalakított Andrássy-kastély, amely jelenleg a Kelet-szlovákiai Múzeum Mezőgazdasági Történeti Múzeumának ad helyet. A kastély parkjában találhatók az egykori Párics várának romjai, valamint az Andrássy család 1893-ban épült neogótikus mauzóleuma. 1960–67 között Život južného Zemplína – Dél-Zempléni Élet, 1968–90 között Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja. A 20. sz. második felében jelentős élelmiszeripari központtá fejlődött. – 1988-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Miglészt (Milhostov).
Tőketerebes − Andrássy sírbolt (GJ)
Tőketerebes − Andrássy sírkápolna (GJ)
Tőketerebes − Andrássy-kastély (GJ)
Wallentinyi Samu
(* 1875. Egyházasdengeleg [Mo.], † 1930. jún. 15. Tőketerebes) Tanár, szerkesztő, irodalomtörténész. Magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten (1899). 1900-tól haláláig az eperjesi főgimnázium tanára volt. 1918 után főleg a Prágai Magyar Hírlapban publikálta cikkeit, kritikáit. Eperjesen temették el. – Fm. Sárosi Gyula élete...megnyit →
(* 1875. Egyházasdengeleg [Mo.], † 1930. jún. 15. Tőketerebes) Tanár, szerkesztő, irodalomtörténész. Magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten (1899). 1900-tól haláláig az eperjesi főgimnázium tanára volt. 1918 után főleg a Prágai Magyar Hírlapban publikálta cikkeit, kritikáit. Eperjesen temették el. – Fm. Sárosi Gyula élete...megnyit →
Részletek
(* 1875. Egyházasdengeleg [Mo.], † 1930. jún. 15. Tőketerebes) Tanár, szerkesztő, irodalomtörténész. Magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten (1899). 1900-tól haláláig az eperjesi főgimnázium tanára volt. 1918 után főleg a Prágai Magyar Hírlapban publikálta cikkeit, kritikáit. Eperjesen temették el. – Fm. Sárosi Gyula élete (1898). – Ir. Sebesi Ernő (szerk.): Dr. Wallentinyi Samu emlékezete (emlékkönyv, 1933).