Csere Elemér
(* 1916. jan. 16. Szobránc – † 1992. okt. 29. Szobránc) Gyógyszerész, amatőr csillagász. A lőcsei gimnáziumban érettségizett 1934-ben. Egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetem orvosi karán kezdte, de a német megszállás miatt visszatért az akkor már ismét Mo.-hoz tartozó szülővárosába, majd Budapesten folytatta....megnyit →
(* 1916. jan. 16. Szobránc – † 1992. okt. 29. Szobránc) Gyógyszerész, amatőr csillagász. A lőcsei gimnáziumban érettségizett 1934-ben. Egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetem orvosi karán kezdte, de a német megszállás miatt visszatért az akkor már ismét Mo.-hoz tartozó szülővárosába, majd Budapesten folytatta....megnyit →
Részletek
(* 1916. jan. 16. Szobránc – † 1992. okt. 29. Szobránc) Gyógyszerész, amatőr csillagász. A lőcsei gimnáziumban érettségizett 1934-ben. Egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetem orvosi karán kezdte, de a német megszállás miatt visszatért az akkor már ismét Mo.-hoz tartozó szülővárosába, majd Budapesten folytatta. 1944-ben fejezte be az egyetemet és szerzett gyógyszerészdoktori oklevelet. A háború végéig Szőgyénben dolgozott, majd a galgóci Slovakofarma cég alkalmazottja lett, ahol később a műszaki termelés vezetésével bízták meg. 1949–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerészeti Karán a gyógyszertan galvanikus módszereiről adott elő, de matematikát is oktatott. 1954-ben Galgócon egy amatőr csillagászati kört alapított és egy kis obszervatóriumot is épített. Ez idővel kerületi csillagvizsgálóvá nőtte ki magát. Rendszeresen foglalkozott a csillagászat népszerűsítésével, sok éven át a kéthavonta megjelenő Kozmos csillagászati folyóirat szerkesztőbizottságának is tagja volt. Egy kisbolygó viseli a nevét (25778 Csere).
Gömöri Jenő Tamás
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként...megnyit →
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként...megnyit →
Részletek
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként elsősorban a német szerzők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Ítéletidő (r., N. Jaczkó Olgával, 1936); Van ember, aki tudja, ki vagyok (vál. v., 1937).
Szobránc (Sobrance)
Részletek
Város és járási székhely az Alföld É-i peremén, a Vihorlát-hegység D-i lábánál, Nagymihálytól K-re. L: [1921] – 1228, ebből 839 (68,3%) szlovák, 181 (14,7%) magyar, 171 (13,9%) zsidó; [2011] – 5981, ebből 5105 (85,4%) szlovák, 489 (8,2%) roma, 2 (0,03%) magyar, 1 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 5044 (84,3%) szlovák, 464 (7,8%) roma, 7 (0,1%) magyar. V: [2011] – 2747 r. k., 2009 gör. kat., 213 gör. kel., 119 ref., 59 ev. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi címét 1964-ben, 1960-ban elveszített járási székhely rangját 1996-ban kapta vissza. A klasszicista stílusú Sztáray-kastély a 19. sz. közepén, r. k. (Szt. Lőrinc-) temploma 1967–68-ban, gör. kat. temploma 1992-ben épült. Iparát a gép- és élelmiszeripar képviseli; gyógyforrásai mellett a 19. sz. elején létesített gyógyfürdője a második vh.-ban elpusztult, jelenleg egészségügyi rehabilitációs intézetként működik. – 1986-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Szobránckomorót (Komárovce).