Császár István
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
Részletek
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban és a Toldy Kör évkönyveinek a szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra került. – Fm. Csillagégés (elb., 1929); Hanyatló zászló alatt (reg., 1935).
Farkas István
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
Részletek
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok ápolása terén jelentős munkát fejtett ki. 1945 után sokáig nem publikálhatott. Több mint ezer oldalas visszaemlékezése kéziratban maradt. – Fm. Tizenhétben (elb., 1925); Lelkek feltámadása (r., 1926); Egyszerű történetek (elb., 1927); Csodálatos vakáció (ifjúsági r., 1932).
Szentgyörgy (Svätý Jur; Sankt Georgen)
Részletek
Szentgyörgy – Főtér (GJ)
Város a Bazini járásban, a Kisalföld ÉNy-i peremén, a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 3261, ebből 2211 (67,8%) szlovák, 857 (26,3%) német, 100 (3,1%) magyar; [2011] – 5141, ebből 4952 (96,3%) szlovák, 32 (0,6%) magyar, 14 (0,3%) német nemzetiségű. A: [2011] – 4945 (96,2%) szlovák, 31 (0,6%) magyar, 10 (0,2%) német. V: [2011] – 3358 r. k., 279 ev., 31 gör. kat., 5 ref. – A tatárjárást követően német hospesekkel benépesített ~ 1647-től szabad királyi, majd 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt; ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. 1945–46-ban itt működött a Csehszl.-ból kitelepítendő németek és magyarok egyik legnagyobb internálótábora. – Részben még ma is áll a 17. sz. közepén épült városfala és városi erődítményrendszere. R. k. (Szt. György-) plébániatemploma a 13. sz. végén épült gótikus stílusban, 1585–89 között reneszánsz stílusban alakították át, belső falán 15. sz.-i freskók láthatók, a templom mellett 17. sz.-i fa harangtorony áll. A piaristák 1651–54 között emelt templomát és kolostorát 1686 után barokkosították, ev. temploma 1783-ban, zsinagógája 1790-ben, a reneszánsz Illésházy-kastély 1609-ben, a reneszánsz régi Városháza a 16. sz.-ban épült. A város mellett, a Kis-Kárpátok lejtőin láthatók a Szentgyörgyi grófok által a 13. sz. második felében épített, s 1663-ban a török hadak által lerombolt Fehérkő várának romjai. A ~től DK-re elterülő Súr-láp, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű (567 ha) mocsaras-lápos égerfás, 1952 óta természetvédelmi terület. A város legjelentősebb iparága jelenleg is a több évszázados múltra visszatekintő borászati ipar. – 1944-ben közigazgatásilag ~höz csatolták Szentgyörgyújtelepet (Neštich).