Boross Zoltán
(* 1906. okt. 25. Rimaszécs, † 1998. jan. 24. Debrecen [Mo.]) Publicista. Rimaszombatban érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte (1929). 1945-ig Feleden volt ügyvéd. A Sarló mozgalom egyik alapítója. Újságcikkeiben elsősorban a parasztság szociális kérdéseiről írt. 1945 után a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság rimaszombati körzeti megbízottja...megnyit →
(* 1906. okt. 25. Rimaszécs, † 1998. jan. 24. Debrecen [Mo.]) Publicista. Rimaszombatban érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte (1929). 1945-ig Feleden volt ügyvéd. A Sarló mozgalom egyik alapítója. Újságcikkeiben elsősorban a parasztság szociális kérdéseiről írt. 1945 után a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság rimaszombati körzeti megbízottja...megnyit →
Részletek
(* 1906. okt. 25. Rimaszécs, † 1998. jan. 24. Debrecen [Mo.]) Publicista. Rimaszombatban érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte (1929). 1945-ig Feleden volt ügyvéd. A Sarló mozgalom egyik alapítója. Újságcikkeiben elsősorban a parasztság szociális kérdéseiről írt. 1945 után a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság rimaszombati körzeti megbízottja volt. 1949-ben Mo.-ra települt. Nyugdíjazásáig Debrecenben volt vállalati tisztségviselő. A debreceni Déri Múzeum megbízásából összegyűjtötte a Sarló mozgalommal kapcsolatos dokumentumokat. Több munkája kéziratban maradt (A Sarló története; Feled története). – Fm. A felvidéki magyarság szolgálatában (interjú, 1995); Gömörországi emlékeim (1996).
Rimaszécs (Rimavská Seč)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Szent Pál megtérése-templom (FI)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1840 (95,0%) magyar, 62 (3,2%) szlovák. V: [2011] – 1463 r. k., 303 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – A ~hez tartozó Csobánka és Kacagó pusztákat, amelyekre a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták települtek, 1926-ban Slávikovo néven önálló községgé szervezték. A kolóniát a magyar közigazgatás idején 1939-ben visszacsatolták ~hez, majd 1951-ben Orávka néven újból önállósították. ~ 14. sz. elején épült gótikus stílusú ref. templomát, amelynek reneszánsz tornyát 1560-ban emelték, 1791-ben klasszicista stílusban alakították át; r. k. (Szt. Pál apostol megtérése) temploma 1803-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Stubendek László
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke....megnyit →
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke....megnyit →
Részletek
Stubendek László (GJ)
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke. Stubendek Istvánnal 1980-ban megalapította a komáromi Egyetértés – Concordia Vegyeskórust. Komáromi üzemi lapokat (Lodiar – Hajóépítő, Strojár – Gépész) szerkesztett, rendszeresen publikál a regionális sajtóban. 1990-től a komáromi Szent András-templom orgonistája. A Harmonia Sacra Danubiana nemzetközi egyházzenei és egyházművészeti fesztivál létrehozója és szervezője (1992 óta). Komárom város alpolgármestere (1992−1998), önkormányzati képviselő (1990−2014), Nyitra megyei képviselő (2013−). A Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke (1998−). 2014-ben Komárom város polgármesterévé választották. Tagja a Magyar Egyházzenei Társaságnak, a Nemzetközi Szent György Lovagrendnek, a Vitézi Rendnek. – Díjak, elismerések: „Pro Urbe Komárom” (2005). – Ir. Lacza Tihamér: Tízéves a brnói Kazinczy Ferenc Diákklub (1982); Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).