Fellegi István
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez...megnyit →
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez...megnyit →
Részletek
Fellegi István (JSZ)
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez utóbbinak – 1963-as nyugdíjazásáig – első igazgatója lett. Színműveket fordított és rendezett, ill. dramatizált. – Rendezései: Guy Maupassant – Fritz Hochwälder: Fogadó a határszélen; Egri Viktor: Ének a romok felett; Eugéne scribe: Egy pohár víz; Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás; Simon Magda: Százházas lakodalom. – Színpadra alkalmazásai: Jókai Mór: Az aranyember; Alois Jirásek: Lámpás. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997).
Kőszeghy Elemér; Winkler
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919...megnyit →
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919...megnyit →
Részletek
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919 között a kassai múzeum igazgatója volt és itt számos kiállítást rendezett. 1919-től 1923-ig Tátraszéplakon élt. 1923-tól 12 éven át Lőcsén tartózkodott, a városi múzeum igazgatója volt és értékes műtörténeti tanulmányokat közölt a Szepesi Híradóban, amelynek egy ideig főszerkesztője volt. Ekkor fedezte fel a szepesdaróci templom régi falfestményeit, melyeket szakszerűen restaurált is. 1939-ben az Iparművészeti Múzeum igazgatója lett, 1946-ban nyugalomba vonult. Naturalista jellegű figurális kompozíciókat, tájképeket festett. 1930-ban kollektív kiállítása volt Késmárkon. A magyar ötvösséggel kapcsolatos kutatómunkája korszakos jelentőségű. – Fm. Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig (németül is, 1936); A Szepesség újabbkori festői és szobrászai (1937); Kassa műemlékei (1939).
Nagy Barna
(* 1906. máj. 15. Rózsahegy, † 1980. márc. 19. Budapest [Mo.]) Művészettörténész. Tanulmányait a prágai Károly Egyetemen végezte, a szegedi egyetemen művészettörténetből doktorált. A két vh. között a komáromi múzeumban dolgozott. Számos szakmai tanulmánya jelent meg (Magyar Minerva, Magyar Írás, Forum, Magyar Figyelő). 1951-től...megnyit →
(* 1906. máj. 15. Rózsahegy, † 1980. márc. 19. Budapest [Mo.]) Művészettörténész. Tanulmányait a prágai Károly Egyetemen végezte, a szegedi egyetemen művészettörténetből doktorált. A két vh. között a komáromi múzeumban dolgozott. Számos szakmai tanulmánya jelent meg (Magyar Minerva, Magyar Írás, Forum, Magyar Figyelő). 1951-től...megnyit →
Részletek
(* 1906. máj. 15. Rózsahegy, † 1980. márc. 19. Budapest [Mo.]) Művészettörténész. Tanulmányait a prágai Károly Egyetemen végezte, a szegedi egyetemen művészettörténetből doktorált. A két vh. között a komáromi múzeumban dolgozott. Számos szakmai tanulmánya jelent meg (Magyar Minerva, Magyar Írás, Forum, Magyar Figyelő). 1951-től a budapesti szlovák gimnázium tanára, majd igazgatója volt. – Fm. Pozsony plasztikája a Donner és Messerschmidt közötti időszakban (1936). – Ir. Zomrel dr. Barna Nagy (In: Ľudové noviny, 1980. márc.)
Rózsahegy (Ružomberok; Rosenberg)
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar,...megnyit →
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar, 14 (0,1%) roma; [2011] – 28 400, ebből 25 912 (91,2%) szlovák, 177 (0,6%) cseh és morva, 176 (0,6%) roma, 35 (0,1%) magyar, 8 (0,03%) német, 7 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 25 705 (90,5%) szlovák, 216 (0,8%) cseh, 181 (0,6%) roma, 57 (0,2%) magyar, 10 (0,04%) német, 1 jiddis. V: [2011] – 19 718 r. k., 1339 ev., 155 gör. kat., 15 ref., 9 izr. – Német telepesek által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak. 1908-ban rendezett tanácsú város lett; 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban, 1960- ban elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban kapta vissza. 1940-45 között a Tátrai zsupa székhelye volt. – A Vág és a Revúca összefolyásánál álló, 14. sz.-i Zsófia-kastély eredetileg gótikus vízivárnak épült. R. k. (Szt. András-) plébániatemploma a 14. sz. elején gótikus, a piaristák Szt. Kereszt-temploma és kolostora a 19. sz. elején empire, a városháza 1895-ben neobarokk stílusban épült; zsinagógáját 1880-ban emelték. A közigazgatásilag ~hez tartozó Csernova (Černová) r. k. (Szűz Mária-) templomát 1907-ben neogótikus stílusban emelték, Vlkolinec (Vlkolínec) falu szabadtéri múzeumát 1993-ban az UNESCO világörökségének részévé nyilvánították. A Liptói Múzeum 1912-ben, a helyi születésűĽudovít Fulla nemzeti művész képtára 1969-ben, a Katolikus Egyetem 2000-ben nyílt meg. ~ jelenleg a szlovákiai papír- és cellulózipar központja, ezenkívül fa-, textil-, élelmiszer- és nyomdaipara jelentős. – 1976-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hrboltó (Hrboltová) községet.
Slovenská Grafika [Szlovákiai Grafika]
Kétnyelvű (szlovák és magyar) havi folyóirat (Rózsahegy, Pozsony, 1921–1927). Alcímében „a grafikai iparágak szakirodalmi közlönyének", majd „a szlovenszkói nyomdászok revüjének" nevezte magát. Címlapját számról számra változó színes grafikák alkották. Kétnyelvűsége következetes volt: minden számban szlovákul és magyarul is közölte a teljes tartalmat. Képzőművész munkatársai...megnyit →
Kétnyelvű (szlovák és magyar) havi folyóirat (Rózsahegy, Pozsony, 1921–1927). Alcímében „a grafikai iparágak szakirodalmi közlönyének", majd „a szlovenszkói nyomdászok revüjének" nevezte magát. Címlapját számról számra változó színes grafikák alkották. Kétnyelvűsége következetes volt: minden számban szlovákul és magyarul is közölte a teljes tartalmat. Képzőművész munkatársai...megnyit →
Részletek
Kétnyelvű (szlovák és magyar) havi folyóirat (Rózsahegy, Pozsony, 1921–1927). Alcímében „a grafikai iparágak szakirodalmi közlönyének”, majd „a szlovenszkói nyomdászok revüjének” nevezte magát. Címlapját számról számra változó színes grafikák alkották. Kétnyelvűsége következetes volt: minden számban szlovákul és magyarul is közölte a teljes tartalmat. Képzőművész munkatársai közül Tichy Kálmán volt az egyik legaktívabb, a címlapot gyakran az ő illusztrációi díszítették, a belső oldalakon is folyamatosan közölt képeket és rajzokat. – Szerk. Werner Jenő. – Ir. Turczel Lajos: Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések 1918 és 1945 között. In: Turczel Lajos: Visszatekintések… (1995).