Brüll Zoltán, dr.
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
Részletek
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a „Magas-Tátra” partizán csoportban tevékenykedett. Tűzharcban esett el a Kriván hegy alatt. Losoncon a szülőházán (Kubinyi-tér) egy kis márványtábla őrzi az emlékét.
Egyesült Szepesi Hírnök
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
Részletek
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.
Fischer Miklós
(* 1855. dec. 18. Eperjes – † 1930. szept. 24., Igló) Matematika-fizika szakos tanár, Magas-Tátra–kutató. 1875-ben szülővárosában érettségizett, 1879-ben a budapesti tudományegyetemen tett tanári vizsgát matematikafizika szakon. 1880–1922 között az iglói evangélikus gimnázium tanára, 1888-tól igazgatója volt. Aktív szereplője volt a város közéletének, 1891–1920...megnyit →
(* 1855. dec. 18. Eperjes – † 1930. szept. 24., Igló) Matematika-fizika szakos tanár, Magas-Tátra–kutató. 1875-ben szülővárosában érettségizett, 1879-ben a budapesti tudományegyetemen tett tanári vizsgát matematikafizika szakon. 1880–1922 között az iglói evangélikus gimnázium tanára, 1888-tól igazgatója volt. Aktív szereplője volt a város közéletének, 1891–1920...megnyit →
Részletek
(* 1855. dec. 18. Eperjes – † 1930. szept. 24., Igló) Matematika-fizika szakos tanár, Magas-Tátra–kutató. 1875-ben szülővárosában érettségizett, 1879-ben a budapesti tudományegyetemen tett tanári vizsgát matematikafizika szakon. 1880–1922 között az iglói evangélikus gimnázium tanára, 1888-tól igazgatója volt. Aktív szereplője volt a város közéletének, 1891–1920 között a Magyarországi Kárpáti Egyesület elnöki tisztét is betöltötte. Jelentős mértékben hozzájárult nemcsak az Egyesület működéséhez, hanem a tátrai és a szepességi turizmus fellendüléséhez. Kezdeményezője volt a tátrai menedékházak (pl. Sziléziai-ház) és utak építésének, közreműködött a térség tudományos vizsgálatában, topográfiai felmérésében és számos írásával külföldön is népszerűsítette a Magas-Tátrát. Diákjaival gyakran túrázott a Tátrában és ilyen alkalmakkor az ösvényeket javították, turistajelzéseket helyeztek ki. A poprádi Kárpáti Múzeum megalapításában, különösen annak könyvtára létrehozásában is szerepet vállalt. 1896-ban az ő javaslatára kapta az ország legmagasabb csúcsa (ma: Gerlachfalvi-csúcs) I. Ferenc József nevét.
Igló (Spišská Nová Ves; Zipser Neudorf)
Részletek
Igló − Szűz Mária Mennybemenetele templom (GJ)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység É-i lejtőin, a Hernád folyó két partján, Poprádtól DK-re. L: [1921] – 11 608, ebből 7735 (66,6%) szlovák, 1689 (14,5%) német, 1089 (9,4%) magyar, 326 (2,8%) zsidó, 20 (0,2%) ruszin; [2011] – 38 045, ebből 33 656 (88,5%) szlovák, 177 (0,5%) roma, 166 (0,4%) ruszin és ukrán, 142 (0,4%) cseh-morva, 54 (0,1%) magyar, 52 (0,1%) német, 1 zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 32 954 (86,6%) szlovák, 632 (1,7 %) roma, 202 (0,5%) ruszin és ukrán, 151 (0,4%) cseh, 88 (0,2%) magyar, 57 (0,1%) német, 1 jiddis. V: [2011] – 23 011 r. k., 1028 gör. kat., 914 ev., 158 gör. kel., 113 jehovista, 34 ref., 8 izr. – A tatárjárás után Mo.-ra települő német (szász) hospesek által alapított bányaváros, a szepesi szász városok egyike volt. 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. Német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba. – Orsó alakú főterén álló r. k. (Szűz Mária mennybevétele) plébániatemploma a 14. sz. második felében gótikus, r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) temploma 1723–31 között barokk, ev. temploma 1790–96 között copf stílusban épült. Az 1777-ben emelt Provinciális- vagy Tartományi-ház, amely egykor a szepesi szász grófok székhelye volt, jelenleg az 1951-ben alapított Honismereti Múzeumnak ad otthont. A városháza 1780–1820 között klasszicista, a Vigadó 1900-1905 között szecessziós stílusban épült. ~n a két vh. között előbb Szepesi Lapok, majd Szepesi Hírlap és Szepesi Híradó címmel jelent meg magyar nyelvű hetilap. A város a 19. sz. második felétől a Szepesség ipari központja, vasércbányászata mellett jelentős vas-, építőanyag-, fafeldolgozó, élelmiszer- és szövőiparral rendelkezik. A városhoz közeli Iglófüred klimatikus gyógyhely. – 1926–54 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Nyilas (Hnilec), 1988–90 között Dénesfalva (Danišovce) és Leszkovány (Lieskovany); egykori bányatelepeit (Iglóhollópatak, Iglófehérhegy) 1960-ban Mlynky néven önálló községgé szervezték.
Őrszem
Részletek
Regionális képes közéleti és szépirodalmi folyóirat (Igló, 1926. okt. 5.–nov. 20.). Katolikus szellemiség jellemezte. Feltüntetett munkatársai: Kersék János, ifj. Inczinger Ferenc, Schalkaházi Sára és Bognár Cecil Pál. – Szerk. Komáromi Antal; Derfényi János.
Rákosi Ernő; Mazurák
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi...megnyit →
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi...megnyit →
Részletek
Rákosi Ernő (SZM)
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi városrészletek; figurális kompozícióihoz a népéletből merített ihletet. Életművét végrendeletileg a Csemadokra hagyta.
Vozári Dezső
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű...megnyit →
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű...megnyit →
Részletek
Vozári Dezső (LA)
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője. 1942-ben belépett a Ludvík Svoboda vezette Csehszlovák Dandárba; 1945-től Budapesten élt. A szlovákiai magyar költészet egyik jelentős, formateremtő képviselője a két vh. között. – Fm. Őszi köszöntő (v., 1920); Fekete zászló (v., 1921); Szebb sziréna (v., 1935); Vagy-vagy (v., 1944); Varázslat nélkül(válogatott versek, Budapest, 1972; Pozsony, 1984).