Bárczi István
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben,...megnyit →
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben,...megnyit →
Részletek
Bárczi István (csa)
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben, az Irodalmi Szemlében, az Új Ifjúságban, irodalmi riportjait az Új Szó közölte – Fm. Tükör előtt (v., 1968).
Cselényi László
(* 1938. márc. 15. Gömörpanyit, † 2023. júl. 23. Pozsony) Költő, műfordító, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). Pozsonyi kiadóknál, ill. szerkesztőségekben dolgozott, közben megszakításokkal Párizsban is élt. 1979–1991 között szabadfoglalkozású író, 1991–1998-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
(* 1938. márc. 15. Gömörpanyit, † 2023. júl. 23. Pozsony) Költő, műfordító, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). Pozsonyi kiadóknál, ill. szerkesztőségekben dolgozott, közben megszakításokkal Párizsban is élt. 1979–1991 között szabadfoglalkozású író, 1991–1998-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
Részletek
Cselényi László (GJ)
(* 1938. márc. 15. Gömörpanyit, † 2023. júl. 23. Pozsony) Költő, műfordító, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). Pozsonyi kiadóknál, ill. szerkesztőségekben dolgozott, közben megszakításokkal Párizsban is élt. 1979–1991 között szabadfoglalkozású író, 1991–1998-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója. A Fiatal szlovákiai magyar költők (1958) c. antológiában tűnt fel verseivel. A kortárs avantgárd törekvések jelentős képviselője. Az 1960-as években emlékezetes riportokat is írt. Cseh, szlovák és francia költőket fordított magyarra. Díjai: Madách-díj (1986, 1999), a hollandiai Mikes Kelemen Kör Díja (1989), a Magyar Műhely Kassák-díja (1990), Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2002), József Attila-díj (2003), Gömörpanyit díszpolgára (2005), Tornalja díszpolgára (2005), Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2006). – Fm. Keselylábú; csikókorom (v., 1961); Erők (v., 1965); Krétakor, avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez (v., 1978); Jelen és történelem (esszék, riportok, vallomások, 1981); Téridőszonáta (v., 1984); Kiegészítések Hérakleitoszhoz (v., 1988); A megíratlan költemény (v., 1990); Acetilén ágyak (v., 1991); Az eggyé vált sok/k (v., esszék, 1995); Aleatória (v., 1998); A nélkülözhetetlen 100 könyv (tan., 1998); A sámánénektől a posztmodern show-ig (tan., 2000); Negyedvirágzás, avagy van-e (volt-e, lesz-e) hát cseh/szlovákiai-felvidéki magyar irodalom? (tan., 2005); Égtájakat keresve. Olvasónapló (2006); Kimeríthetetlen tenger (2008). – Ir. Alabán Ferenc: Két költő nyomában (1995); Tőzsér Árpád: Az irodalom határai. Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre (tan., 1998); Escorial, avagy a Cs-tartomány (tan., 2003); Bohár András: A megírhatatlan költemény (mon., 2005); Pomogáts Béla: Cs. L. (mon., 2008).
Gömörpanyit (Gemerská Panica)
Részletek
Gömörpanyit – r. k. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence É-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 20 (2,8%) szlovák; [2011] – 660, ebből 360 (54,5%) szlovák, 269 (40,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (52,3%) szlovák, 289 (43,8%) magyar. V: [2011] – 224 r. k., 75 ref., 71 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és közép-szlovákiai szlovákok települtek. Régebbi alapokon álló klasszicista stílusú ev. temploma 1801-ben, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1966-ban, a késő klasszicista Szt.-Ivány-kúria a 19. sz. második felében épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.