Agócs Valéria
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971....megnyit →
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971....megnyit →
Részletek
Agócs Valéria (FI)
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971. jan. 1.–1972. nov. 14. között az Új Szó szerkesztőségében dolgozik fordítóként. 1972. nov. 15-től 2002-ig a Szlovák Rádió magyar adásának (később Pátria Rádió) szerkesztője, parlamenti tudósítója. Híradó és publicisztikai műsorok (Napi krónika, Pavilon, Szombat délelőtt, később Hétről hétre, Visszapillantó) és egyéb adások műsorvezető szerkesztője, tudósítója, riportere. 2003 és 2009 között a Szlovák Frekvenciatanács elnöke. Az 2002-es év legjobb rádiós műsorvezetőinek járó Kristálymikrofon-díjjal tüntették ki.
Agócs Zoltán
(* 1938. ápr. 24. Fülek, † 2018. febr. ) Építészmérnök, egyetemi tanár. A losonci Építőipari Középiskolában érettségizett 1957-ben, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építészmérnöki oklevelet (1962). 1962-től a Szlovák Műszaki Egyetem oktatója (1982: docens, 1990: egyetemi tanár, az Építészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1994–2000:...megnyit →
(* 1938. ápr. 24. Fülek, † 2018. febr. ) Építészmérnök, egyetemi tanár. A losonci Építőipari Középiskolában érettségizett 1957-ben, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építészmérnöki oklevelet (1962). 1962-től a Szlovák Műszaki Egyetem oktatója (1982: docens, 1990: egyetemi tanár, az Építészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1994–2000:...megnyit →
Részletek
Agócs Zoltán előadása a Mindentudás Egyetemen (FI)
(* 1938. ápr. 24. Fülek, † 2018. febr. ) Építészmérnök, egyetemi tanár. A losonci Építőipari Középiskolában érettségizett 1957-ben, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építészmérnöki oklevelet (1962). 1962-től a Szlovák Műszaki Egyetem oktatója (1982: docens, 1990: egyetemi tanár, az Építészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1994–2000: tanszékvezető professzor). Kutatási területe a kötélszerkezetek elméleti és szerkezeti kérdései, valamint az acélszerkezetek építészeti alkalmazása. Számos csehszlovákiai és külföldi híd és acélszerkezet tervezésében vett részt. Egyik kezdeményezője volt a Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria-híd újjáépítésének. Több tankönyv, ill. mon. szerzője, a Magyar Televízió Mindentudás Egyeteme c. sorozatának első szlovákiai magyar előadója (2005). Több szakmai és tudományos társaság tagja, 1998-tól a temesvári Műszaki Egyetem tiszteletbeli professzora. A legnagyobb elismerést – mérnöktársaival közösen – a legújabb pozsonyi híd, az Apolló-híd szerkezetének megtervezéséért kapta. Főbb kitüntetései: Jedlik Ányos-díj (2000); Ľudovít Štúr díj III. fokozat (2000); Magyar Művészetért Díj (2002); Szent Gorazd Nagy Emlékplakett (2003). – Fm. Torsion of Steel Beams (társszerző: Iványi M., Balázs I., 1990); Diagnostikovanie a rekonštrukcia oceľových konštrukcií (társszerzők: J. Brodniansky, J. Vielan, 2004).
Bocsárszky Attila
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház...megnyit →
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház...megnyit →
Részletek
Bocsárszky Attila (TSZA)
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház szlovák nyelvű előadásaiban. Hangjátékok, szlovák filmek szereplője. – Főbb színházi szerepei: Kornél (Karol Čapek: Az anya); Michal (Václav Havel: Verniszázs); Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek); Cuki (Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker?); Mitch (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Tybalt (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Romain Tournel (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Petronius (Székely János.: Caligula helytartója); Petruccio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Kendrick hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Tiborc (Katona József.: Bánk bán); Sebő (Ratkó József: Segítsd a királyt); don Carlos (Molière: Don Juan vagy a kőszobor lakomája); Cyril (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Szmirnov Mozgovoj (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Grimaldi (John Ford: Kár, hogy ká); Ben (Arthur Miller: Az ügynök halála); Bojnyik (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István: Kakuk Marci szerencséje); Medve (Gál Sándor–Jakab Zoltán: A szürke ló); Mátyás (Heltai Jenő: A néma levente); Raimondo Vietoris (Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Helicon (Albert Camus: Caligula); Józsi (Örkény István: Macskajáték); Miko (Nikos Kazantzakis: Zorba); Elemír gróf (Kisfaludy Károly.: Csalódások); Adolf (Gál Sándor: A pokol kapujában); Claudius (William Shakespeare: Hamlet); Petrencey Gáspár (Heltai Jenő.: A Tündérlaki lányok); Szipcsay (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Joó Ferenc (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Harpagon (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Cyrano (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Weich, rendőrőrmester (Neil Simon: Pletykák); Bottlik Dénes (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó). – Film: Jánošík, r. Agnieszka Holan, (szlovák–lengyel–magyar kopr.), Štúrovci, r. Peter Mikulík; Szigeti veszedelem, r. Horváth Z. Gergely.; – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Böszörményi István
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban...megnyit →
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban...megnyit →
Részletek
Böszörményi István (FI)
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban honismereti, népi építészeti, gazdaságnéprajzi írásokat publikál. 1989–1995 között egy 89 részes sorozatot közölt Losonc és Fülek történetéről Emlékeink címmel. Számos néprajzi kiállítást rendezett, tájházat alapított. 2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.– Fm. Néprajzi értesítő (szerk., 1979/1980); Palóc szoba, palóc konyha (1986/1989); Házépítés a medvesaljai Óbáston (In: Gömör néprajza XVII., 1988); A losonci református templom története (1991); Mocsáry Lajos portréja (1994); Petőfi Losoncon (1995); Kármán József emléke Losoncon 1896–1996 (1996); Őseink házai, házaink ősei. Észak-Nógrád népi építészete forrásmunkák és a helyszíni kutatás tükrében (2003).
Csaba Miklós
(* 1938. aug. 23. Ragyolc) Zenetanár, karnagy. 1953-ban fejezte be Ragyolcon az alapfokú iskolát. Még ugyanebben az évben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumba, amit 1958-ban eredményesen elvégzett, és zenetanári képesítést nyert. 1960-ban kezdett tanítani a Füleki Művészeti Iskola zenei tagozatán. 1991-ig ő volt az...megnyit →
(* 1938. aug. 23. Ragyolc) Zenetanár, karnagy. 1953-ban fejezte be Ragyolcon az alapfokú iskolát. Még ugyanebben az évben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumba, amit 1958-ban eredményesen elvégzett, és zenetanári képesítést nyert. 1960-ban kezdett tanítani a Füleki Művészeti Iskola zenei tagozatán. 1991-ig ő volt az...megnyit →
Részletek
Csaba Miklós (csa)
(* 1938. aug. 23. Ragyolc) Zenetanár, karnagy. 1953-ban fejezte be Ragyolcon az alapfokú iskolát. Még ugyanebben az évben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumba, amit 1958-ban eredményesen elvégzett, és zenetanári képesítést nyert. 1960-ban kezdett tanítani a Füleki Művészeti Iskola zenei tagozatán. 1991-ig ő volt az iskola igazgatója. 1962-től 1986-ig a Füleki Férfikórust és 1971-től 1986-ig a ragyolci női kórust vezette. Vezetése alatt a kórus számos elismerésben részesült. 1982-ben a Füleki Férfikórust a Losonci járás legaktívabb kultúrcsoportjai közé sorolták. Csaba Miklós szülőfalujában elnyerte Ragyolc Község Díját, Fülek városa pedig díszpolgárává avatta.
Danyi Irén Szoplák Zoltánné
(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes...megnyit →
(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes...megnyit →
Részletek
Danyi Irén (TSZA)
(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes teljesítményt nyújtott. 1994-ben elhagyta a hívatásos színészi pályát. – Főbb színházi szerepei: Lucinda (Páskándi Géza: Egy ember, aki megunta bőrét); Leány (Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok); Lena (Georg Büchner: Leonce és Lena), Francia légikisasszony (Marc Camoletti: Leszállás Párizsban); Cica (Németh László: Bodnárné); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Dorothy (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő); Eunice (Tennessee Williams A vágy villamosa); Manci (Békeffi István–Lajtai Lajos: Régi nyár); Rablólány (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Mária Jacobi, Borka (Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem avagy Legenda a dicsőséges feltámadásról). Hívatásos működésének befejezése után mindmáig nagy sikerrel szerepel a Füleki Zsákszínház előadásaiban, mint például: Mrs. Johnston története, Romlott erkölcsök, Az anya, Ébredés. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Ferencz Ferdinánd; Tugári Ferenc
(* 1928. máj. 20. Losonc, † 1979. febr. 9. Losonc) Publicista. Középiskolai tanulmányait Losoncon és Balassagyarmaton végezte, majd tisztviselő, később a füleki Városi Múzeum vezetője lett. Az 50-es években aktívan részt vett Losonc magyar kulturális életében: a Kármán József Kör és az Indulás egyik alapítója és irányítója,...megnyit →
(* 1928. máj. 20. Losonc, † 1979. febr. 9. Losonc) Publicista. Középiskolai tanulmányait Losoncon és Balassagyarmaton végezte, majd tisztviselő, később a füleki Városi Múzeum vezetője lett. Az 50-es években aktívan részt vett Losonc magyar kulturális életében: a Kármán József Kör és az Indulás egyik alapítója és irányítója,...megnyit →
Részletek
(* 1928. máj. 20. Losonc, † 1979. febr. 9. Losonc) Publicista. Középiskolai tanulmányait Losoncon és Balassagyarmaton végezte, majd tisztviselő, később a füleki Városi Múzeum vezetője lett. Az 50-es években aktívan részt vett Losonc magyar kulturális életében: a Kármán József Kör és az Indulás egyik alapítója és irányítója, a kulturális rendezvények fő szervezője volt. Cikkeit és szórványos verseit az Új Szó, A Hét, az Indulás és az Irodalmi Szemle közölte. Mo.-i folyóiratokban is publikált.
Fülek (Fiľakovo)
Részletek
Fülek − vár (GJ)
Város a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i peremén, a Béna-patak völgyében, Losonctól DK-re. L: [1921] – 3219, ebből 2157 (67,0%) magyar, 806 (25,0%) szlovák, 118 (3,7%) zsidó, 41 (1,3%) roma; [2011] – 10 817, ebből 5792 (53,5%) magyar, 3031 (28,0%) szlovák, 396 (3,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 6676 (61,7%) magyar, 2483 (23,0%) szlovák, 54 (0,5%) roma. V: [2011] – 7087 r. k., 195 ev., 176 ref., 26 gör. kat. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1951–60 között járási székhely volt. A második vh. utáni ún. belső telepítések során szlovák telepesekkel népesítették be. A ferencesek 1513-ban épült (Szűz Mária mennybevétele) templomát és kolostorát a 18. sz. elején barokk stílusban építették újjá, a kolostor ma az 1951-ben alapított Nógrádi Múzeumnak ad helyet. Ref. templomát 2002-ben emelték. A Coburg-Koháry-kúria a 18. sz. elején barokk, a Cebrián-kúria a 18. sz. végén klasszicista, a Berchtold-Stepani-kastély 1830-ban ugyancsak klasszicista stílusban épült. A város közepén találhatók a 13. sz.-ban épült, 1682-ben azonban felrobbantott ~i vár romjai. – Ipari létesítményei közül a bútorgyár és a zománcedénygyár a legnevezetesebb. 1952–60 között Budovateľ okresu Fiľakovo – Építő a Füleki járás részére címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 2005-ben Fiľakovské zvesti – Füleki Hírlap címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és összevont középiskolával rendelkezett. – 1976–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Fülekpüspöki, 1988–92 között Bolgárom. – Ir. Fiľakovo – Fülek 1246–1996 (Jozef Drenko a kol., 1996).
Fülek − a gimnázium épülete (PJ)
Füleki Vármúzeum; Füleki Városi Múzeum
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi...megnyit →
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi...megnyit →
Részletek
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi várkastélyban székelt (1971-től Füleki Nógrádi Múzeum név alatt működött). 1976-ban önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. 1967 és 1984 között így a városban két állandó kiállítás is látogatható volt: a Városi Múzeum állandó kiállítása a ferences kolostor földszinti helyiségeiben, valamint a Nógrádi Múzeum állandó kiállítása a Vigadó épületében. 1984-ben a Nógrádi Múzeumot az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költöztették, majd 1988-ban lebontották a kolostorban berendezett állandó kiállítást is. Így nem volt múzeum Füleken. 1993-ban új fejezete kezdődött a füleki múzeum történetének. A város kérésének elegett tett a Kulturális Minisztérium, a Városi Múzeum volt gyűjteményének egy részét, mely akkor már hat éve őrizetlen raktárakban tengődött, Fülek Városnak ajándékozta. A megújított Városi Múzeum a Városi Művelődési Központ részlegévé vált, mely állandó kiállítását a Vigadó három helyiségében nyitotta meg 1994-ben. A „vármúzeum“ egykori gondolata 2005-ben újra felmerült. A 2006–2007-es időszakban lezajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása és a tervezett új funkcióhoz való adaptálása. 2007 áprilisában megalakult a Füleki Vármúzeum, mely kezelésbe kapta mind az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit, mind magát a füleki várat. 2008 augusztusában a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén nyílt meg. A Városi Honismereti Múzeum a Füleki Vármúzeum részlegeként dolgozik tovább. – Vezető: Titton Viktória.
György Norbert; Norbert György
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat...megnyit →
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat...megnyit →
Részletek
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat kapott – Fm. Klára (r., 2004). Átmeneti állapot (r., 2011).
Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a...megnyit →
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a...megnyit →
Részletek
HHH-Szlovákia_02
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a rendezvényszervezés, a gyűjteményezés és a hagyományátadás különféle területeit öleli fel. A Hagyományok Háza Hálózat szlovákiai fiókintézményének célja a szlovákiai magyarság hagyományos kultúrájának és népművészetének megismertetése, népszerűsítése, dokumentálása, valamint az oktatásban, a közművelődésben és az előadó-művészetben betöltött szerepének megerősítése. A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia szervezeti formában való működésének jogi hátterét a 2017 márciusában létrejött Élő Hagyomány Polgári Társulás biztosítja. A szervezet irodája Füleken található, munkatársai: Gyetvai Zoltán (elnök), Farkas József, Varga Norbert, Konkoly László, Illés Gábor, Szvorák Emese.
Mázik István
(* 1957. szept. 23. Fülek) Népművelő, rendező. Az alapiskolát Füleken végezte, majd Rozsnyón érettségizett (1976). Pozsonyban végezte el a Középfokú Könyvtárosi Középiskolán a népművelés szakot. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociális Tudományok Karán diplomázik (2008), majd Pozsonyban a Szent Erzsébet Főiskolán bölcsészdoktorrá avatják. A Matesz Kassai Thália...megnyit →
(* 1957. szept. 23. Fülek) Népművelő, rendező. Az alapiskolát Füleken végezte, majd Rozsnyón érettségizett (1976). Pozsonyban végezte el a Középfokú Könyvtárosi Középiskolán a népművelés szakot. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociális Tudományok Karán diplomázik (2008), majd Pozsonyban a Szent Erzsébet Főiskolán bölcsészdoktorrá avatják. A Matesz Kassai Thália...megnyit →
Részletek
Mázik István (csa)
(* 1957. szept. 23. Fülek) Népművelő, rendező. Az alapiskolát Füleken végezte, majd Rozsnyón érettségizett (1976). Pozsonyban végezte el a Középfokú Könyvtárosi Középiskolán a népművelés szakot. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociális Tudományok Karán diplomázik (2008), majd Pozsonyban a Szent Erzsébet Főiskolán bölcsészdoktorrá avatják. A Matesz Kassai Thália Színpadának színésze (1977–1980), majd a Füleki Városi Művelődési Ház népművelője (1985-től igazgatója). 1989-ben a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója Füleken, 1990-től önkormányzati képviselő. 1992-ben hozza létre Füleken a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat, amelyben különböző pártfunkciókat tölt be helyi, járási és országos szinten. 1979-ben alapítja meg a Zsákszínházat, melyben több mint harminc színpadi művet rendezett (a legtöbben szerepelt is). Novellákat, verseket ír. – Főbb díjak: Szüllő Géza-díj (2015). – Fm. Vallatom magam (v., 2008).
Mizser Attila
(* 1975. jan. 26. Losonc) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). Füleken él. 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-tól az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai gyakorlat külföldön (v., 2003),...megnyit →
(* 1975. jan. 26. Losonc) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). Füleken él. 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-tól az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai gyakorlat külföldön (v., 2003),...megnyit →
Részletek
Mizser Attila (ST)
(* 1975. jan. 26. Losonc) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). Füleken él. 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-tól az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai gyakorlat külföldön (v., 2003), Szöktetés egy zsúfolt területre (r., 2005, olaszul: 2009); Ami marad (publicisztika, 2007); Köz (v., 2008); Lapos vidék (tan., 2012); Apokalipszis poszt (tan., 2013).
Rakonca Gyermek Néptáncegyüttes
Részletek
Tánccsoport (Fülek, 1995). A füleki Városi Művelődési Központ, Szabadidőközpont, valamint a Csemadok helyi szervezete mellett működik. Két részlege van, a Kis Rakonca, a kisebb gyermekek együttese önálló. Évente 20-25 alkalommal lép közönség elé. Rendszeres résztvevői a hazai és nemzetközi fesztiváloknak.
Szeberényi Judit
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen...megnyit →
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen...megnyit →
Részletek
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen védte meg A csehszlovákiai magyar tanulók irodalmi érdeklődése c. kandidátusi disszertációját. 1957–1961-ben a pozsonyi Szlovák Pedagógiai Könyvtár bibliográfusa, 1962-től nyugdíjazásáig a nyitrai Pedagógiai Főiskola neveléstudományi tanszékének adjunktusa volt. Tudományos kutatómunkája középpontjában főleg az irodalmi érdeklődés vizsgálata állt. Több irodalmi nevelés tankönyv, ill. módszertani kézikönyv társszerzője. 1998-ban Katedra-díjjal jutalmazták.
Teleki Tibor
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968...megnyit →
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968...megnyit →
Részletek
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968 utáni politikai tisztogatások során azonban állásából elbocsátották, s csaknem húsz éven keresztül egy nyitrai építővállalat felügyelője, anyagbeszerzője, termelésirányítója volt. Az 1989-es fordulat után rehabilitálták, és ismét a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa lett. Kutatói figyelme főleg a földrajzi nevekre, ill. a nyelv- és irodalomtanítás módszertanára, valamint a bilingvizmus kérdéseire irányult. Főiskolai és gimnáziumi tankönyveket is írt.
Vankó Attila
Részletek
(* 1973. júl. 3. Losonc) Költő, dalszövegíró. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett magyar–pszichológia szakos oklevelet (1997); 1999-től Füleken tanít. – Fm. Agytorna (v., 1993); Indigó (v., 2000); Hullámhossz belőve (v., 2006).
Varga Norbert
(*1968. szept. 23. Losonc) Varga Norbert (*1968. szept. 23. Losonc) Közművelődési szakember, folklórkutató, művészeti vezető. Általános és középiskolai tanulmányait Füleken, Selmecbányán és Losoncon végezte, diplomáját a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociológiai Karán szerezte meg. Füleken él. Néprajzi és közművelődési tevékenysége kapcsán az 1990-es évek...megnyit →
(*1968. szept. 23. Losonc) Varga Norbert (*1968. szept. 23. Losonc) Közművelődési szakember, folklórkutató, művészeti vezető. Általános és középiskolai tanulmányait Füleken, Selmecbányán és Losoncon végezte, diplomáját a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociológiai Karán szerezte meg. Füleken él. Néprajzi és közművelődési tevékenysége kapcsán az 1990-es évek...megnyit →
Részletek
Varga Norbert (EH)
(*1968. szept. 23. Losonc)
Varga Norbert (*1968. szept. 23. Losonc) Közművelődési szakember, folklórkutató, művészeti vezető. Általános és középiskolai tanulmányait Füleken, Selmecbányán és Losoncon végezte, diplomáját a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociológiai Karán szerezte meg. Füleken él. Néprajzi és közművelődési tevékenysége kapcsán az 1990-es évek közepétől aktív részese a hazai folklórmozgalomnak. A regionális folklór jellegű rendezvények szervezésén kívül több országos verseny és fesztivál lebonyolításában is részt vállal. Jelenleg a Füleki Városi Művelődési Központ, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet munkatársa. Az 1995-ben alakult Rakonca Néptáncegyüttes alapítója és művészeti vezetője, számos koreográfia, önálló műsor alkotója. Fő kutatási területe a szlovákiai magyar néprajzi tájak prózai népköltészete, 368 szlovákiai magyarlakta településen végzett terepkutatást. Tudományos munkássága eddigi eredményei, kisebb értekezései mellett öt kötetben és öt DVD kiadványon kerültek összefoglalásra. Szakértő, dramaturg, illetve rendezői minőségben több néprajzi témájú dokumentumfilm elkészítésében vett részt: Határtalan Palócország (2002), Boszorkányos Palócország (2004), Pásztorok ösvényein (2012), A mucsényi mesemondó (előkészületben). Gyűjtője és szerkesztője az Élő Népköltészet című DVD-kiadványsorozatnak, az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny ötletgazdája és szakmai rendezője, a Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum létrehozója és szakmai felelőse. 2019-től a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán megvalósuló Néphagyomány az oktatásban című kurzus szakmai vezetője. A Jópalócok Regionális Népművészeti Egyesület és az Élő Hagyomány Polgári Társulás vezetőségi tagja, a Rakonca Egyesület elnöke, a Meseszó Egyesület tiszteletbeli tagja, valamint a Táncfórum – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesületének volt elnökségi tagja. Díjak: Nógrád Közművelődéséért díj (2008), Zlatý turoň – Grand Prix, 18. Etnofilm Čadca (2014), Fülek Város Polgármesterének Díja (2010, 2015), Fülek Város Díja (2017), Csemadok Közművelődési Díj (2022). Fm. Koreográfiák, műsorok: „Bárcsak mindig úgy lenne…” (1998), Pátria – táncjáték egy felvonásban (2014). Dokumentumfilmek: Pásztorok ösvényein (2012). Könyvek: Három szem klokocska. Egy gömöri pásztor hiedelemvilága és történetei (2006), Amikor még szűk vót a világ… Mondák és hiedelmek Fülek vidékén (2007), Kígyótestvér. Népmesék és mondák Balogfalváról Balog Ernő tolmácsolásában (2014), Ortutay Gyula Zoborvidéki folklórgyűjtése (2018), Hét esztendő, hét szempillantás. Csipkés Vilmos és más arlói mesemondók meséi (2022). DVD kiadványok: Élő Népköltészet 1–4. Mesék mondák és egyéb történetek szlovákiai magyar néprajzi tájak elbeszélőinek előadásában (2016–2019), Élőszóval. Palócföldi népmesék Varga Norbert gyűjtéséből (2019). Kötetszerkesztés: Mészáros Ilona: Szülőfalum Zsigárd. Fejezetek egy mátyusföldi falu folklórjából (2013).
Zsákszínház
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai...megnyit →
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai...megnyit →
Részletek
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai Napoknak. 2007-ben J. Garner: Ébredés című előadásáért Szl.-ban elsőként kapta meg a Magyar Színjátékos Szövetség Aranyfokozatát.