Egyházfa (Kostolná pri Dunaji)
Részletek

Egyházfa − r. k. templom (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 336, ebből 257 (76,5%) magyar, 76 (22,6%) szlovák; [2011] – 508, ebből 265 (52,2%) magyar, 235 (46,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (57,9%) magyar, 206 (40,6%) szlovák. V: [2011] – 431 r. k., 8 gör. kat., 7 ref., 2 ev. – A Kis-Duna bal partján fekvő, és egykor ~hoz tartozó Maholánypusztát, ahova az 1920-as években szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1956-ban a nagymagyari Szigetmajorral együtt Hurbanova Ves (Hurbanfalva) néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma a 13. sz. közepén késő román stílusban épült, később gótikus és barokk stílusban építették át. A közeli Lincérdombon 1960-ban 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. 1943-ban ~hoz csatolták Pénteksúrt.
Paxy László
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a...megnyit →
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a szentgyörgyi internálótábor lakója, mert a csehszlovák hatóságok kívánsága ellenére nem buzdította híveit a reszlovakizációra. Hívei közbenjárására szabadult. 1990-ben Szencen 18 szlovákiai magyar pappal megalakította a szlovákiai magyar katolikus papok társulatát, a Glóriát, amely az egyházi élet fellendítését, a magyar nyelvű lelkiségi irodalom és egyházi sajtó kiadását tűzte ki célul. Ismertek vallási, valláserkölcsi írásai, elmélkedései. – Fm. Testvérek Krisztusban (tan., 1991); Régi és új históriák (elb., 1993); Arccal vagy háttal Isten felé (tan., 1994); Magvetők életútja (visszaemlékezés, 2002).

