Tóth László (FI)

(* 1949. szept. 26. Budapest) Költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő. Ötéves korában került Csehszl.-ba. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1967), főiskolai tanulmányait félbehagyva a Kis Építő (1969), majd a Csallóköz (1969–1975), ill. az Irodalmi Szemle (1975–1981) szerkesztője, 1983–1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja. 1986-tól Mo.-on, 2006-tól újból Szl.-ban, 2008-tól Dunaszerdahelyen él. Mo.-n többek közt a Széphalom Könyvműhely igazgatója, az Új Forrás főszerkesztő-helyettese, továbbá a Magyar Nemzet, az Új Magyarország stb. munkatársa, 1997–2000, ill. 2002–2004 között a Kalligram Könyvkiadó budapesti irodavezetője volt; Regio címmel 1990-ben kisebbségtudományi lapot, Ister néven 1997-ben kiadót alapított. 1967-től publikál. Harmincöt önálló kötetet, háromtucatnyi általa összeállított antológiát, tucatnyi műfordításkötetet jelentetett meg. Foglalkozott a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni üldöztetése dokumentumainak feltárásával (Mint fészkéből kizavart madár, 1990; „Hívebb emlékezésül…” 1995 stb.), Filep Tamás Gusztávval négykötetes, többszerzős művelődéstörténeti tanulmánygyűjteményt (A [cseh]szlovákiai magyar művelődés története I–IV.), Peéry Rezső műveiből háromkötetes életmű-válogatást adott ki, feldolgozta a komáromi magyar nyelvű színjátszás történetét, írói interjúit három, (nép)mesefeldolgozásait öt kötetben adta közre stb. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja 2021-től. Főbb díjai: Fábry Zoltán-díj (1992); József Attila-díj (1994); Az Év Könyve jutalom (1996); Esterházy János Emlékplakett (1996); Forbáth Imre-díj (2004); Péterfi Vilmos-díj (2010); Madách Imre Irodalmi és Művészeti Díja Különdíja (2010); Arany Opus Díj (2013); Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj (2015); Simkó Tibor-díj (2015); Kortárs-díj (2015); Magyar Művészeti Akadémia irodalmi díja (2019); Turczel Lajos-díj (2021); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2022) . – Fm. A hangok utánzata (v., 1971); Ithakából Ithakába (v., 1975); Átkelés (v., 1977); Istentelen színjáték (v., 1983); Ötödik emelet, avagy egy éden bugyrai (v., 1985); Párhuzamok, kitérők (tan., 1991); Elfeledett évek (esszék, interjúk, 1993); Hármaskönyv (v., 1994); Köz – művelődés – történet (tan., 2000); Átváltozás avagy az „itt” és az „ott” (összegyűjtött v. és értelmezések, 2003); A boszorkány porszívója (meser., 204); Kötélen, avagy Amint az ég… (v., 2008); Egy öngyűjtő feljegyzései… (esszék, vallomások, 2009); Amikor az író olvas : Előadások, értelmezések, vallomások. (vál., 2016); Bábel tornyában liftboy : versek, aforizmák, esszék, tanulmányok, levelek (vál., 2017); Megkötni az időt : válogatott beszélgetések írókkal 1977-2010 (beszélgetések, 2019); A guillotine nyílása, avagy élet ÉS irodalom : széljegyzetek elszelelt napokhoz, évekhez : 2003-2019 (esszék, publ.,2019)

Tóth László (FI)