Kazinczy Társaság
Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924 őszétől szervezték meg a Kazinczy Könyvbarát Társaságot, amelynek taglétszáma elérte az 1700 főt. A Társaság évi 120 korona ellenében hat darab szép kiállítású könyvet adott tagjainak. A könyvkiadáshoz segítőkezet a berlini Ludwig Voggenreiter Verlag nyújtott. A kiépített Könyvbarát Társaságra alapozva jött létre a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet. Nagy szerepe volt Kassa kulturális életében is. Rendezvényeik közül kiemelkednek a Petőfi és Jókai születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, az 1925-ös és 1935-ös Rákóczi ünnepség, valamint a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából 1928-ban szervezett országos megemlékezés. Az első bécsi döntés után a ~ tevékenysége fellendült. 1942-ben Sziklay László szerkesztésében elindítja az Új Magyar Museum c. folyóirat kiadását, amely 1944 szept.-ig kilenc számot ért meg. A megjelent kilenc füzetből öt húsz-harminc oldalas szlovák melléklettel rendelkezett. A folyóirat mindvégig megőrizte toleráns, szélsőségektől mentes jellegét. A vh.-t követően a csehszlovák hatóságok betiltották, vagyonát elkobozták, vezető személyiségeinek nagy részét kiutasították az országból. – Vezető: Sziklay Ferenc, Blanár Béla, Gömöry János.
Hibát talált?
Üzenőfal