Bodnár István
(* 1912. okt. 11. Semjén, † 1988. aug. 23. Budapest) Író, újságíró. A sárospataki tanítóképző elvégzése után kommunista kapcsolataiért üldözték, s 1933-ban Csehszlovákiába menekült. A Magyar Újságban, a Csehszlovákiai Népszavában és a Magyar Napban publikált. Nálunk írt riportszerű regényeinek és hangjátékainak témáját a szegényparasztság és munkásság életéből merítette. 1938-ban kiutasították Csehszlovákiából. Első bp.-i kiadványa az újságírói-írói környezetben játszódó s a csehszlovákiai politikai életbe is bevilágító Pozsonyi éjszakák c. regénye volt. – Fm. Jaj, atyám, a jövő (v., 1932); Az én falum árnyékában (r., 1938); Dornkappel (r., 1938); Pozsonyi éjszakák (r., 1941); Egyszer minden kiderül (1942); Vihar a Tátrában (r., 1942); Nagyatádi Szabó István pályafutása (életrajz, 1947). – Ir. Berkó Sándor: Az én falum árnyékában (1938).
Hibát talált?
Üzenőfal