Lice (Licince)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 650, ebből 620 (95,4%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 705, ebből 431 (61,1%) szlovák, 214 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 431 (61,1%) magyar, 243...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 650, ebből 620 (95,4%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 705, ebből 431 (61,1%) szlovák, 214 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 431 (61,1%) magyar, 243...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 650, ebből 620 (95,4%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 705, ebből 431 (61,1%) szlovák, 214 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 431 (61,1%) magyar, 243 (34,5%) szlovák. V: [2011] – 613 r. k., 11 ev., 10 ref. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Egykor neves fazekas falu volt, lakói cserépedény készítésével, szénégetéssel és vasöntéssel foglalkoztak, határában a 20. sz. első felében vasércet bányásztak. A Heinzelmann-, ill. a Czékus-kastély egyaránt a 18. sz. végén épült késő barokk; gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1830-ban klasszicista stílusban.