Bazin − az alsótemplom és a városháza (GJ)

Város és járási székhely a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, a Kisalföld ÉNy-i peremén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4917, ebből 3120 (63,4%) szlovák, 1321 (26,9%) német, 185 (3,8%) zsidó, 184 (3,7%) magyar; [2011] – 21 179, ebből 20 073 (94,8%) szlovák, 222 (1,0%) cseh-morva, 147 (0,7%) magyar, 37 (0,2%) német, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 149 (95,1%) szlovák, 211 (1%) cseh, 165 (0,8%) magyar, 25 (0,1%) német, 6 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 12 276 r. k., 1488 ev., 117 gör. kat., 20 ref., 14 izr. – A középkorban német hospesekkel benépesített ~ 1647-től szabad királyi, majd 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt; ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. 1949–60 között, majd 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Nagyrészt máig fennmaradt ~ 1615–43 között épült reneszánsz stílusú városfala és városi erődítményrendszere. Jelentősebb műemlékei a 14 sz. közepén eredetileg gótikus stílusban épült, később többször átépített r. k. (Szűz Mária mennybevétele) plébániatemplom, a középkori vízivár helyén 1609-ben reneszánsz stílusban emelt Illésházy-, majd Pálffy-kastély, az 1600 körül épült reneszánsz Városháza, az 1659-ben reneszánsz stílusban épült, később barokkosított r. k. ún. alsótemplom, a kapucinusok 1718-ban épült barokk stílusú (Szentháromság-) temploma és kolostora, valamint az 1783-ban épült ev. templom. Iparágai közül legjelentősebb a fafeldolgozó, építőanyag- és a több évszázados hagyományokra visszatekintő borászati ipar, amely dokumentálására 1960-ban megalakult a Kis-Kárpáti Szőlészeti Múzeum. – 1947-ben ~hoz csatolták Cajlát (Cajla), 1975-ben Grinádot (Myslenice); Cajlán elmegyógyintézet működik.