Város és járási székhely az Inóc-hegység D-i lábánál, a Zsitva folyó völgyében, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 3394, ebből 2568 (75,7%) szlovák, 448 (13,2%) magyar, 235 (6,9%) zsidó; [2011] – 12 337, ebből 11 714 (95,0%) szlovák, 71 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 11 628 (94,3%) szlovák, 88 (0,7%) magyar. V: [2011] – 9541 r. k., 177 ev., 23 gör. kat., 14 ref., 1 izr. – A 18. sz.-tól 1922-ig Bars vármegye székhelye volt. A 19. sz. 2. felében elvesztett városi rangját 1960-ban, 1960-ban elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban szerezte vissza. Az 1630-ban reneszánsz stílusban épült, s a 18. sz. végén barokkosított Paluska-, majd Migazzi-kastély 1947 óta a helytörténeti jellegű Városi Múzeumnak ad helyet. ~ korábbi múzeuma, az 1896-ban alapított Barsmegyei Múzeum a vármegye megszűnte (1922) után, 1924-ben szintén megszűnt. Az egykori Vármegyeháza a 17. sz. elején épült reneszánsz stílusban, 1789-ben barokkosították; klasszicista stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1785-ben épült középkori gótikus alapokon. Ipari létesítményei közül legjelentősebb a Calex hűtőgép- és fagyasztógépgyár (mely a privatizációs viharokat túlélve 2000-től újra üzemel), a téglagyár és cipőgyára. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Perlepet (Prílepy), 1970-ben Hizért (Chyzerovce); 1974–2002 között hozzá tartozott Zsitvaapáti (Opatovce nad Žitavou) és Zsitvakenéz (Kňažice).