Ajnácskő (Hajnáčka)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Ajnácskő vára
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V: [2011] – 1117 r. k., 14 ref. – A klasszicista Kubinyi-kúria 1810–20 között, r. k. temploma 1992–94-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falutól É-ra fekvő bazaltsziklán a 18. sz. derekán elpusztult Ajnácskő várának romjai láthatók: a 335 m magas Várhegy melegkedvelő flórája, az 578 m magas Pogányvár bazaltkrátere és az 537 m magas Ragács bazaltfennsík 1964 óta természetvédelmi terület. A község közelében gyógyhatású kénes-savanyú ásványvízforrások és Szl. legnagyobb bazaltbányái találhatók, a Csontos-árok későharmadkori emlősök leggazdagabb szlovákiai lelőhelye.