(* 1924, Tamásfalva, † Prága, 2016. júl. 24.) nyelvész, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte, az egyetemet Budapesten kezdte a magyar nyelv és irodalom szakon, majd 1945 után Pozsonyban folytatta és Prágában fejezte be. Blaskovics József turkológussal, Rákos Péter irodalomtörténésszel közösen hozták létre az 1950-es évek elején a prágai Károly Egyetemen a magyar nyelv és irodalom szemináriumát, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig magyar nyelvtörténetet és leíró nyelvtant adott elő. A prágai magyar egyetemisták Ady Endre Diákkörének gyakori vendége és előadója volt. Az 1989-es rendszerváltást követően egyik alapítója volt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének, valamint a Prágai Tükör c. kéthavonta megjelenő folyóiratnak. 2009-ben Rimaszombat városa díjával tüntették ki. Jelentős nyelvészeti eredménye volt, hogy egy 16. századi kiadvány kötéstáblájában talált magyar szöveget az 1536-ban kiadott Gálszécsi István-féle énekeskönyv elveszett részével azonosította.