Kossányi József
(* 1908. márc. 8. Komáromszentpéter, † 1988. szept. 15. Budapest [Mo.]) Tanár, költő. Komáromban érettségizett (1926), Pozsonyban szerzett tanári képesítést (1930). Szentpéteren, Komáromban, majd Sopronban tanított. Az első bécsi döntés után, a Mo.-hoz visszacsatolt felvidéki részeken egyik elindítója volt a Gyöngyösbokréta-mozgalomnak. 1948-ban az emigrációt...megnyit →
(* 1908. márc. 8. Komáromszentpéter, † 1988. szept. 15. Budapest [Mo.]) Tanár, költő. Komáromban érettségizett (1926), Pozsonyban szerzett tanári képesítést (1930). Szentpéteren, Komáromban, majd Sopronban tanított. Az első bécsi döntés után, a Mo.-hoz visszacsatolt felvidéki részeken egyik elindítója volt a Gyöngyösbokréta-mozgalomnak. 1948-ban az emigrációt...megnyit →
Részletek
(* 1908. márc. 8. Komáromszentpéter, † 1988. szept. 15. Budapest [Mo.]) Tanár, költő. Komáromban érettségizett (1926), Pozsonyban szerzett tanári képesítést (1930). Szentpéteren, Komáromban, majd Sopronban tanított. Az első bécsi döntés után, a Mo.-hoz visszacsatolt felvidéki részeken egyik elindítója volt a Gyöngyösbokréta-mozgalomnak. 1948-ban az emigrációt választotta; 1951-ben az USA-ban telepedett le, ahol további verskötetei jelentek meg. 1982-ben Mo.-ra, Budapestre költözött. 2008-ban szülőfalujában felavatták mellszobrát. – Fm. Máglyák (v., 1929); Éjféli kiáltás (v., 1933); Háborús évek (v., 1947); Szent György meg a sárkány (v., 1960); Végtelen út (v., 1970).
Oláh György
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára....megnyit →
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára....megnyit →
Részletek
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára. Kiváló matematikaoktató és -népszerűsítő tevékenységéért 1985-ben Beke Manó Emlékdíjjal tüntették ki. Kezdeményezője és szervezője a Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozónak Komáromban. Pedagógiai, tudománytörténeti és ismeretterjesztő cikkek, ill. főiskolai jegyzetek szerzője, alap-, ill. középiskolai tankönyvek, módszertani kézikönyvek fordítója. Jeles exlibris-gyűjtő.
Sedivi László
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg...megnyit →
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg...megnyit →
Részletek
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg azzal, hogy kikeresztelte őket. E tevékenysége miatt 1942-ben az illavai fegyházba került, ahonnan testileg-lelkileg meggyötörve tért vissza Nyitrára. – Ir. Koncsol László: Tegnap a Holnap után (2006, 103–149.).