Kocsis Aranka (FI)

(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989), ill. a Csemadok néprajzi szakelőadója és egyik újraindítója s titkára a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak (1989–1990). A Nő (1991–1992), majd a Tücsök főszerkesztője (1995–1999, 2003-tól). 1999–2003-ban a Kalligram Kiadó munkatársa. Elsősorban népművészettel, társadalomnéprajzzal foglalkozik. – Fm. Zoboralji hímzések (1994); A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17–19. századból (1997); A gazda, a családja, a munka és a hatalom (2006); Magyar faluk és magyar falusiak a szlovák fővárosban. Városiasodás és etnicitás a 20. századi Pozsony szélén (2011).

L. Juhász Ilona (LJ)

(* 1960. márc. 18. Rozsnyó) Néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett (1979), majd Pozsonyban szakérettségizett népművelésből (1981). A Debreceni Egyetemen néprajzból szerzett oklevelet (2004), ugyanott doktorált (2006, PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok.) 1990–1994-ben az Érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben pedig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályának munkatársa volt. 1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának dokumentátora és bibliográfusa, majd etnológusa. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiái 1995-től kezdődően eddig hét kötetben jelentek meg. 1991-től 1999-ig a Cseh(szlovákiai) Magyar Néprajzi Társaság titkáraként tevékenykedett, valamint technikai munkatársa, majd társszerkesztője volt a társaság Hírharang című tájékoztató füzetének, valamint az Utánpótlás és Adattári Közlemények című kiadványoknak. Jelenleg az Etnológiai Központ Acta Ethnologica Danubiana című évkönyvének szerkesztő munkatársa. Tudományos érdeklődése elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok, emlékjelek, a szokásváltozások és az interetnikus/interkulturális kapcsolatok problémaköreire összpontosul. Főbb díjai, kitüntetései: a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja (2007); Györffy István Díj (2011); az MTA Arany János Díja (2013); Jedlik Ányos-díj (2016); Turczel-díj (2020). – Fm. Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században (mon., 2002); Fába róva, földbe ütve… A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál (mon., 2005); Neveitek e márványlapon… A háború jelei. Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai értelmezéséhez (2010); Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből (2011); A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén (2013); Mozaikok a komáromi zsidóság történetéből (2013); Örök mementó. A holokauszt emklékhelyei Dél-Szlovákiában (2015); Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez (2015; Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében (2018).

Liszka József (FI)

(* 1956. ápr. 6. Köbölkút) Néprajzkutató, egyetemi oktató. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1975), a budapesti ELTE-n néprajz–régészet szakot végzett (1980), majd ugyanott bölcsészdoktorátust (1987), ill. PhD-fokozatot (2003) szerzett. Előbb az érsekújvári múzeum régésze volt (1980–1991), közben néprajzkutatással és kutatásszervezéssel foglalkozott. 1991-től 1995-ig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályának néprajzos-muzeológus vezetője, majd Humboldt-ösztöndíjas a müncheni, ill. a marburgi egyetemen (1996–1997). 1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja igazgatója, etnológusa. 2000–2003 között a Passaui Egyetem Humboldt-ösztöndíjas vendégkutatója és tanára, továbbá a budapesti, debreceni és kolozsvári egyetem vendégtanára. 2004–2005-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem óraadó tanára, 2006-tól a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának oktatója, 2009-től docense, 2009–2011 között dékánhelyettese. 1976-tól publikál (szlovák, osztrák és német lapokban is). 1989-ben a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság egyik alapítója, 1997-ig elnöke; a Társaság Népismereti Könyvtár sorozatának és Hírharang c. negyedéves tájékoztatójának, valamint az Acta Ethnologica Danubiana szerkesztője. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra összpontosul. – Főbb díjak: Turczel Lajos-díj (2018); Györffy István Emlékérem (2018); az MTA Arany János-díja (2005); a Szlovák Néprajzi Társasága Díja a tudományszervezésért (2003); Posonium Irodalmi Díj Különdíj (2003); Jedlik Ányos-díj (2002); Nyitott Európáért Díj (1999); a Szlovák Néprajzi Társaság nívódíja (1988); Jankó János-díj (1988). – Fm. Ágas-bogas fa. Néprajzi ismeretek alapfokon (1986 és további 3 kiadás); A szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiája (1988); Magyar néprajzi kutatások Szlovákiában 1918–1938 (tan., 1990); Őrei a múltnak. Vidéki múzeumok, tájházak, néprajzi gyűjtemények D-Szl.-ban (tan., 1994); „Tudománynak kezdetiről”. Magyar néprajzkutatóként Szlovákiában 1979–1998 (tan., 1998); A szlovákiai magyarok néprajza (mon., 2002; 2003-ban szlovákul is); Zwischen den Karpaten und der Ungarischen Tiefebene. Volkskunde der Ungarn in der Slowakei (2003); Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához (tan., 2005); Termékeny homályban (naplójegyzetek, 2006); Bevezetés a néprajzba (tan., 2006); Úton lenni (naplójegyzetek, 2007); Populáris kultúra (2010); Bevezetés a folklorisztikába (2011).