Fellinger Károly (GJ)

(* 1963. nov. 20. Pozsony) Költő, helytörténész. Galántán érettségizett (1981). 1983–1986-ban részt vett az Iródia mozgalomban, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986).  Díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2023); Vörösmarty Emlékérem (2023); Forbáth Imre-díj (2014); Arany Opus Díj (2019, 2011, 2010). – Fm. Áramszünet (v., 1991); Csendélet halottakkal (v., 1996); Jóka – nevezetességek, helytörténet (1997); Fészek az égen (v., 2004). Fűhárfa (gyermekv., 2006); Szélkergető, kerek köpeny (2008); Hajléktalan búzavirág (mesék, mondák, 2009); Dióbölcső, mákfejcsörgő (gyermekv., 2010); Csomagmegőrző (vál. v., 2011); Mákom van (gyermekv., 2011); Rész és egész (v., 2012); Alázat (vál. v., 2013); Morzsabál (gyermekv., 2013).

.

Görföl Jenő (FI)

(* 1951. márc. 21., Jóka) kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára. A szenci gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1974. máj. 1-jétől a Csemadok alkalmazottjaként tevékenykedik. 1990-1994 között az Együttélés PM szervezőtitkára volt, 1994 óta a Csemadok Országos Tanácsának titkára. Emellett 1996–2003 között a Pátria Rádió hírszerkesztőjeként is dolgozott. Egyik alapítója volt a Pro Patria Honismereti Szövetségnek, amelynek titkára. Rendszeresen fotóz is, elsősorban a felvidéki magyar műemlékeket, az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyeit, a szlovákiai magyar szellemi és közélet jeles személyiségeit örökíti meg. Felvételeiből számos kiállítást rendezett Szl.-ban, Mo.-n és Szlovéniában. Kovács László történésszel közösen több könyvet írt a felvidéki középkori templomokról. Fotói különböző kiadványokban, folyóiratokban is szerepelnek. Több helytörténeti könyvet, albumot szerkesztett, illetve állított össze. Jelenleg a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet számára készít dokumentumfotókat. Főszerkesztője a negyedévenként megjelenő Széljárás c. folyóiratnak. Főbb díjai, kitüntetései: Kós Károly-díj (2001); Hungaria Nostra, Podmaniczky-díj (2003); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2015). – Fm. Középkori templomok a Csallóközben (Kovács Lászlóval, 2002); Középkori templomok (Mátyusföld és Zoborvidék, Kovács Lászlóval, 2008); Középkori templomok (Garam mente – Ipoly mente, Kovács Lászlóval, 2009); Középkori templomok Dél-Szlovákiában (Kovács Lászlóval, 2010); Dél-Szlovákia középkori templomai (Ipoly mente – Gömör – Abaúj-Torna – Bodrogköz – Ung-vidék, Kovács Lászlóval, 2012); Hol sírjaink domborulnak (Kovács Lászlóval, 2013); Biblia pauperum (Kovács Lászlóval, 2015).

meszaros Janos (SZM)

(* 1945. dec. 26. Jóka) Álnevei és betűjegyei: -m-; (M.J.); -mej; (mészáros); -mj; -s -s; -sj-; Székely M. János. A szenci magyar gimnáziumban érettségizett 1963-ban. 1963–1968 között a Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki karán tanult. 1973–83 között a Comenius Egyetem Újságíró Szakán tanult, és szerzett oklevelet. 1973–1978 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1973–76 között szerkesztő titkár, 1976–78 között a belpolitikai rovat vezetője. 1978–91 között az Új Szó szerkesztője, 1988–91 között sportrovat vezető. Az 1990 végén megszűnt Szabad Földműves című hetilap utódlapjaként megjelenő Szabad Földműves Újság című napilap főszerkesztője, majd 1991-től a Szabad Újság főszerkesztője. Falusi üzemi riportjai, gazdasági tudósításai, sporttudósításai a Csehszlovák Rádió magyar adásában hangzottak el, valamint különböző lapokban jelentek meg (Madách Naptár,  Szabad Földműves, Vasárnapi Új Szó, Új Ifjúság, Szabad Újság).

Meszaros Janos (SZM)

Mikola Anikó (FI)

(* 1944. júl. 29. Jóka, † 1996. szept. 22. Pozsony) Költő, műfordító. A zselízi magyar gimnáziumban érettségizett (1961), de 1963-ban Tornalján mezőgazdasági szakérettségit is tett. 1964–1970-ben a Kis Építő, majd a Nő munkatársa. 1970–1980-ban szabadfoglalkozású író, ezt követően haláláig a Szlovák Rádió magyar adásának munkatársa volt. Első verse 1962-ben jelent meg; egyaránt szerepelt a nemzedéke költőit és prózaíróit bemutató antológiákban (Egyszemű éjszaka, 1970; Fekete szél, 1972). Nemzedéke egyik jeles alkotója volt. Latinamerikai irodalmat és indián népköltészetet fordított (A jaguár fiai, 1995; Az Arany-patak, 2001). Tisztelői emlékének megőrzésére 2007-ben Mikola Anikó-díjat alapítottak. – Fm. Tüst és füst között (v., 1971); Fák és hajók a szélben (v., 1976); Versek (vál. v., 1994);A menekülés(összegyűjtött elb., 2006).