Brüll Zoltán, dr.
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
Részletek
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a „Magas-Tátra” partizán csoportban tevékenykedett. Tűzharcban esett el a Kriván hegy alatt. Losoncon a szülőházán (Kubinyi-tér) egy kis márványtábla őrzi az emlékét.
Fischer Miklós
(* 1855. dec. 18. Eperjes – † 1930. szept. 24., Igló) Matematika-fizika szakos tanár, Magas-Tátra–kutató. 1875-ben szülővárosában érettségizett, 1879-ben a budapesti tudományegyetemen tett tanári vizsgát matematikafizika szakon. 1880–1922 között az iglói evangélikus gimnázium tanára, 1888-tól igazgatója volt. Aktív szereplője volt a város közéletének, 1891–1920...megnyit →
(* 1855. dec. 18. Eperjes – † 1930. szept. 24., Igló) Matematika-fizika szakos tanár, Magas-Tátra–kutató. 1875-ben szülővárosában érettségizett, 1879-ben a budapesti tudományegyetemen tett tanári vizsgát matematikafizika szakon. 1880–1922 között az iglói evangélikus gimnázium tanára, 1888-tól igazgatója volt. Aktív szereplője volt a város közéletének, 1891–1920...megnyit →
Részletek
(* 1855. dec. 18. Eperjes – † 1930. szept. 24., Igló) Matematika-fizika szakos tanár, Magas-Tátra–kutató. 1875-ben szülővárosában érettségizett, 1879-ben a budapesti tudományegyetemen tett tanári vizsgát matematikafizika szakon. 1880–1922 között az iglói evangélikus gimnázium tanára, 1888-tól igazgatója volt. Aktív szereplője volt a város közéletének, 1891–1920 között a Magyarországi Kárpáti Egyesület elnöki tisztét is betöltötte. Jelentős mértékben hozzájárult nemcsak az Egyesület működéséhez, hanem a tátrai és a szepességi turizmus fellendüléséhez. Kezdeményezője volt a tátrai menedékházak (pl. Sziléziai-ház) és utak építésének, közreműködött a térség tudományos vizsgálatában, topográfiai felmérésében és számos írásával külföldön is népszerűsítette a Magas-Tátrát. Diákjaival gyakran túrázott a Tátrában és ilyen alkalmakkor az ösvényeket javították, turistajelzéseket helyeztek ki. A poprádi Kárpáti Múzeum megalapításában, különösen annak könyvtára létrehozásában is szerepet vállalt. 1896-ban az ő javaslatára kapta az ország legmagasabb csúcsa (ma: Gerlachfalvi-csúcs) I. Ferenc József nevét.
Rákosi Ernő; Mazurák
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi...megnyit →
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi...megnyit →
Részletek
Rákosi Ernő (SZM)
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi városrészletek; figurális kompozícióihoz a népéletből merített ihletet. Életművét végrendeletileg a Csemadokra hagyta.
Vozári Dezső
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű...megnyit →
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű...megnyit →
Részletek
Vozári Dezső (LA)
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője. 1942-ben belépett a Ludvík Svoboda vezette Csehszlovák Dandárba; 1945-től Budapesten élt. A szlovákiai magyar költészet egyik jelentős, formateremtő képviselője a két vh. között. – Fm. Őszi köszöntő (v., 1920); Fekete zászló (v., 1921); Szebb sziréna (v., 1935); Vagy-vagy (v., 1944); Varázslat nélkül(válogatott versek, Budapest, 1972; Pozsony, 1984).