(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi részleg vezetője, 1989 dec.-ében főszerkesztője) volt. Ugyekkor két hónapig a Napfőszerkesztő-helyettese is. 1992–1999 között a Kalligram Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1999-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Fórum Társadalomtudományi Szemle felelős, 2005-től főszerkesztője, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói részlegének igazgatója. Szaktudományos munkák fordítója, irodalmi antológiák és tudományos kötetek szerkesztője, összeállítója.

(* 1959. jan. 26. Bodrogszentes) Költő. A királyhelmeci gimnáziumban érettségizett (1974). Volt népművelő, tanító, a Nő c. hetilap szerkesztője. Szerepelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. 1988 óta Mo.-on él. – Fm. Tündelevény (v., 1984). – Ir. Dusza István: A költészet mint közhely (Irodalmi Szemle, 1985/8); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában II. (2001).

(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes,  † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője, ill. szerkesztője volt. 1991-től a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyvkiadó vezetője, ill. szerkesztője (1995–1997 között a Katedra főszerkesztője is). Az Egyszemű éjszaka c. antológiában tűnt fel verseivel 1970-ben. Számos antológia összeállítója, szerkesztője. Esszéi mellett egy időben képzőművészeti tárgyú írásai is ismertek voltak. Főbb díjai: Dunaszerdahely Város Polgármesterének Emléklapja In memoriam (2022); Balassi Bálint-emlékkard (2014); Madách Imre nívódíj (2014); Forbáth Imre-díj (2006); Katedra-díj (1999); Madách-díj (1991); – Fm. Napkitörések (v., 1972); Krónikatöredék (v., 1979); Dióhintó (gyermekv., 1981); A kígyókő (mondafeldolgozások, 1984); A felkiáltójeles ember (v., 1987); Az idő hallgatása (vál. v., 1991); Imádságok (esszék, 1992); Mindig (v., 1993); Ördögszekér (mondafeldolgozások., 2003); Bálám szamara (v., 2005); Én nem tudom, talán… (v., 2006); Halottaim piros virága. Válogatott versek 1970–2010 (2010); Ámen és ómen (2012).