Écsi Gyöngyi
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol...megnyit →
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol...megnyit →
Részletek
Écsi Gyöngyi (GJ)
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol kántorként tevékenykedett és népműveléssel, közösségfejlesztéssel foglalkozott. Itt kezdte el önálló bábos előadóművészi pályáját is. A komáromi Calvin János Teológiai Akadémia elvégzése után Hetényben lett lelkész. Énekesként, előadóművészként Európa több országában is számos fellépést tartott, tucatnyi lemezen, CD-n, kazettán énekelt, meseszínházat alapított, televíziós műsorokban szerepelt, miközben népdalgyűjtőként is tevékeny volt. 2007-ben ő volt a Mikola Anikó-díj első kitüntetettje. – Fm. Hanghordozók: Árgyélus kismadár (2000); Karácsonyi népénekek (1998, 2005); Régi magyar imádságok és énekek (2007). Önálló műsorai: Az élet és a halál vize (bábos meseelőadás); Angyalbárányok (bábos meseelőadás); Hétszínű búzaszem (bábos meseelőadás); A felvidéki népi líra gyöngyszemei (mesék és népdalok felnőtteknek); „Bő Magyarországon párja nem vóut…” (népmesék).
Labancz István
(* 1923. dec. 19. Szilice – † 2006. máj. 25. Berzéte) barlangkutató, szakíró, múzeumigazgató. Elemei iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, Berzétén folytatta, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 1946-ban. Egy évig segédtanító volt, 1948-ban tanítói oklevelet szerzett. Tíz évig különböző iskolákban tanított, majd 1958-tól 1987-ig a rozsnyói...megnyit →
(* 1923. dec. 19. Szilice – † 2006. máj. 25. Berzéte) barlangkutató, szakíró, múzeumigazgató. Elemei iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, Berzétén folytatta, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 1946-ban. Egy évig segédtanító volt, 1948-ban tanítói oklevelet szerzett. Tíz évig különböző iskolákban tanított, majd 1958-tól 1987-ig a rozsnyói...megnyit →
Részletek
(* 1923. dec. 19. Szilice – † 2006. máj. 25. Berzéte) barlangkutató, szakíró, múzeumigazgató. Elemei iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, Berzétén folytatta, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 1946-ban. Egy évig segédtanító volt, 1948-ban tanítói oklevelet szerzett. Tíz évig különböző iskolákban tanított, majd 1958-tól 1987-ig a rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója volt. 1989-től egy választási időszakban Berzétén polgármesterként is tevékenykedett. Már pedagógusként aktív barlangkutató volt, emellett helytörténettel és a gömöri munkásmozgalom történetével foglalkozott. – Fm. A pelsőci pártkonferencia 40. évfordulójára (1967); A betléri kastély és park (tárlatvezető, 1967); Gömör szépségei (1967); Párttörténeti dokumentumok és Gömör munkásmozgalma (1971); Rozsnyó – természeti és történelmi látnivalók (1972); Bányász Gömör – a múzeum 70. évfordulójára (1973); Berzéte – a falu 750 éves története (1993); Rozsnyó és bányászata rövid története (1997).