A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.

Szépirodalmi folyóirat (Lőcse, 1919. aug.–szept.). Két száma jelent Szécsey Zsolt szerkesztésében. Munkatársai Tilkovszky Béla kivételével alkalmi próbálkozók voltak.

Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy Elemér szerkesztették. 1921-től német és szlovák címe is volt, s 1923-ban és 1926-ban német és szlovák szövegek is szerepeltek benne. Az 1932-es magyar és német szövegeket tartalmazott, az 1934-es viszont már teljesen német szövegű és című volt (Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips). – Ir. Szalatnai Rezső: A Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).

Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy Elemér szerkesztették. 1921-től német és szlovák címe is volt, s 1923-ban és 1926-ban német és szlovák szövegek is szerepeltek benne. Az 1932-es magyar és német szövegeket tartalmazott, az 1934-es viszont már teljesen német szövegű és című volt (Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips). – Ir. Szalatnai Rezső: A Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).

Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy Elemér szerkesztették. 1921-től német és szlovák címe is volt, s 1923-ban és 1926-ban német és szlovák szövegek is szerepeltek benne. Az 1932-es magyar és német szövegeket tartalmazott, az 1934-es viszont már teljesen német szövegű és című volt (Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips). – Ir. Szalatnai Rezső: A Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).

Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a 3., 4. és az 5. vegyes (magyar–német–szlovák) nyelvű, a 6. pedig teljesen német nyelvű volt. – Ir. Szalatnai Rezső: Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).