Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1992. február 1.

Az Együttélés Nagycétényben ülésező Országos Tanácsa felhatalmazza a pártvezetést, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat az MKDM-mel. Nem zárkózik el a hármas koalíciótól sem, nyitva hagyja viszont a kérdést, hogy a koalíció harmadik tagja az MPP vagy a Magyar Néppárt legyen. Az Országos Tanács nyilatkozatot fogad el az önrendelkezésről, amelyben leszögezi, hogy az Együttélés alapkövetelése az önrendelkezési jog kiterjesztése a kisebbségben élő népcsoportokra és nemzetrészekre.

Bátorkeszin népszavazást tartanak a község 1948-ig használatos nevének visszaállításáért. A szavazáson a jogosultak 67%-a vesz részt, s 95%-uk támogatja a történelmi név visszaállítását.

Hibát talált?

Üzenőfal