Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1992. április 1.

A Csehszlovákiai Magyar Írók Társaságának Pozsonyban ülésező III. közgyűlésén lemond elnöki megbízatásáról és az Irodalmi Szemle főszerkesztői tisztségéről Grendel Lajos. A társaság öttagú új választmánya (tagjai: Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Dobos László, Balla Kálmán, Fónod Zoltán) élére nem állítanak elnököt, az Irodalmi Szemle főszerkesztőjévé Tőzsér Árpádot nevezik ki.

Az SZNT ülésén csak úgy sikerül megakadályozni a Szlovákia szuverenitását deklaráló nyilatkozatjavaslatról való szavazást, hogy a kormánypárti és a magyar képviselők kivonulnak az ülésteremből. Nem születik döntés a Csáky Pál által előterjesztett nyilatkozattervezetről sem, megvizsgálására bizottságot hoznak létre.

Moszkvában Václav Havel csehszlovák és Borisz Jelcin orosz köztársasági elnök aláírja a csehszlovák-orosz barátsági és együttműködési szerződést, amelynek preambuluma leszögezi, hogy az 1968-as katonai beavatkozás az erő megengedhetetlen alkalmazása volt.

Ógyallán Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök és Mádl Ferenc magyar tárca nélküli miniszter a bősi vízlépcsővel kapcsolatos kérdésekről tanácskozik.

Hibát talált?

Üzenőfal