Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. október 5.

Az Együttélés Érsekkétyen ülésező Országos Tanácsa Merre tart Szlovákia? címmel memorandumot fogad el a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről, amely értékelése szerint 1989 novembere óta nem erősödött a nemzeti kisebbségek jogbiztonsága, hanem sok tekintetben romlott a helyzetük. Az Országos Tanács elfogadja Gyurcsík Iván lemondását külügyi titkári, ill. Varga Béla lemondását szervezőtitkári tisztségéről; Duka Zólyomi Árpád általános alelnököt ügyvezető alelnökké választja, s megbízza a főtitkári teendők ellátásával is.

A Matica slovenská és a Štúr Társaság több szervezettel karöltve ún. szlovák nemzeti találkozót rendez Komáromban. A találkozó résztvevői kiáltvánnyal fordulnak az SZNT-hez, amelyben felhívják a figyelmet a szlovák nyelv veszélyeztetettségére, s egyedüli állam- és hivatalos nyelvként való bevezetésének szükségességére követelik Szlovákia szuverenitásának és önrendelkezésének kihirdetését s az országot nemzetközi jogi szubjektummá avató szlovák alkotmány elfogadását.

A DBP KB ülésén felmerül egy önálló magyar baloldali párt létrehozásának a lehetősége, amelynek a feladata a jobboldali elkötelezettségű magyar politikai mozgalmak ellensúlyozása lenne.

Hibát talált?

Üzenőfal